Dolgozatom célja megvizsgálni, hogy milyen talajtípusok fordulnak elő Tenke község területén, milyen a tápanyagellátotságúk. Összehasonlítottuk ezeket a talajokat, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságúk alapján. Végül javaslatot teszünk arra, hogy a talajtermékenység, hogyan tartható fenn. A talajszelvények feltárását Tenke község közelében végeztem el, 2011 decemberében. A talajmintákat a talaj három különböző rétegeiből vettem: 0-20 cm, 20-40 cm és 40-80 cm. Az általam vizsgált öt talajtípus illetve textúrája és azt jellemző növény kultúra a következő:

• öntés talaj (agyagos-vályog textúra), lucernával bevetett terület(mivel agyagos-vályog textúrával rendelkezik a továbbiakban agyag-öntés talajnak neveztük),
• öntés talaj, gyeppel borított terület (mivel homokos-vályog a textúrája a továbbiakban homok-öntés talajnak neveztük),
• réti talaj (agyagos –vályog textúra), búzával bevetett terület
• pszeudoglejes barna erdőtalaj (agyagos –vályog textúra), kukoricával bevetett terület.
• podzolos barna erdőtalaj (agyagos –vályog textúra), erdővel borított terület Vizsgálatainkat 2012 januárjában végeztük. A talajmintákat a Debreceni Egyetem MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet laboratóriumában vizsgáltuk meg. A laboratóriumi vizsgálataink során mértük a talajok nedvességtartalmát, a kötöttségét, a leiszapolható részt, a kémhatását, sóoldatban és desztillált vízben, a hidrolitos aciditást, a humusztartalmát (ebből számítottuk ki a szerves széntartalmat és nitrogén tartalmat). Mértük a nitrát-, az AL-oldható foszfor és káliumtartalmat, mértük továbbá a foszfatáz és az ureáz enzimek aktivitását. Javaslatot tettünk a község talajainak javítására meszezéssel miszerint kiszámítottuk a kijuttatandó mésztrágya adagot így kiderül, hogy a réti talajra (búza) 8,11 t/ha, az agyag-öntés talajra (lucerna) 8,10 t/ha, valamint a pszeudoglejes barna erdőtalajra (kukorica): 12,72 t/ha CaCO3-ot szükséges kijuttatni.