A dolgozat célja a reflektív gondolkodás megjelenésének vizsgálata a pedagógusok és az iskolaigazgatók körében, különös tekintettel a vezetői önreflexió szerepére és sajátos-ságaira. A kutatás középpontjában a reflektív szemlélet életpálya szakaszokon át vizsgálva különböző tapasztalati szinteken, formában és mélységben jelenik meg a reflektív gondol-kodás, önreflexió, valamint, hogyan befolyásolja ez a szakmai fejlődést és az iskolai szerve-zet működését. A dolgozat empirikus része online kérdőíves kutatásra épül, amelyben tanárjelöltek, gyakor-lott pedagógusok és iskolaigazgatók reflexióhoz való viszonyát vizsgáltam. További kutatá-som kiterjedt a vezető szerepére, a pedagógusok fejlődésére. A válaszok alapján jól körvo-nalazható, hogy a reflektív gondolkodás elméleti szinten már a tanárképzés során megjele-nik, de mélyebb, rendszerszerű alkalmazása inkább a gyakorlott pedagógusok és vezetők körében jellemző. A vezetők reflexiója kétszintű: egyrészt saját vezetői, pedagógiai gyakor-latukra irányul, másrészt intézményi szinten jelenik meg, döntően problémamegoldás, inno-váció és szakmai támogatás formájában. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a reflektív gondolkodás – mint a tanári és vezetői professzió alapvető eleme – tudatos fejlesztést igényel. A támogató, fejlődést ösz-tönző vezetői attitűd jelentős hatással van a pedagógusok szakmai fejlődésére, különösen akkor, ha a reflexió intézményi szinten is megerősítést nyer. A dolgozat javaslatokat is megfogalmaz a reflektív pedagógiai kultúra erősítésére.