Az idősödő Széchenyi István 1857-ben, a döblingi tébolydában veti papírra intelmeit, mert úgy ítéli, fia életvitele nem méltó sem hozzá, sem a nagy múltú családhoz. Írását nem a nyilvánosságnak szánja, de megformált műnek tekinti: van benne párbeszéd, kérdve kifejtés, visszaemlékezés, példálózás, tanácsadás. Széchenyi István intelmeire döblingi hagyatékában találtak rá, s más kéziratokkal együtt ez is a rendőrség irattárába került. Csak évtizedekkel később, 1921-ben olvashatta először a nagyközönség németül, majd magyarul. Az új, dokumentumokkal kiegészített kiadást most javított fordításban, kritikai szövegmagyarázatokkal bocsátjuk közre. Széchenyi István intelmeire döblingi hagyatékában találtak rá, s más kéziratokkal együtt ez is a rendőrség irattárába került. Csak évtizedekkel később, 1921-ben olvashatta először a nagyközönség németül, majd magyarul. Az új, dokumentumokkal kiegészített kiadást most javított fordításban, kritikai szövegmagyarázatokkal bocsátjuk közre.