A globalizálódó világ egyik velejárója a fizetésképtelenség jelensége, amit a gazdaság zökkenőmentes működése érdekében egyre körültekintőbben kellene szabályozni. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a fizetésképtelenségi jog a nemzetgazdaságok egészében megfelelően szabályozott és kiemelt jelentőséggel bír. A fizetésképtelenségi jog a folyamatosan fejlődő dinamikus társadalom szerves, kellően integrált része, amely hatással van a résztvevőkre és az érintettekre egyaránt. Mindezekből következően szükségszerűen és elkerülhetetlenül nem tud statikus maradni, éppen ezért biztosítani kell, hogy reformok révén e jogterület maradjon kölcsönhatásban és kapcsolatban a társadalmi,nemzetgazdasági szükségletekkel és igényekkel. Mindezzel összefüggésben figyelembe kell venni a szabályozás kialakítása és az esetleges átalakítása során az egyre erősödő nemzetközi hatásokat, melyek irányítják a globális piacot és versenyt. Mindezek fényében jelen dolgozat elsődleges célja az, hogy kellően körültekintő képet adjon a magyar fizetésképtelenségi eljárások hiányosságairól, melyek elméleti és gyakorlati problémákból gyökereznek. Ennek érdekében bemutatásra kerül a fizetésképtelenségi eljárások rendszerét átható alapelvi fejlődés, a magyar fizetésképtelenségi jog gyakorlati alkalmazásának következményei, majd mindezek figyelembevételével kerül megalapozásra a hazai szabályozás kritikai megközelítése és az ehhez kapcsolódó potenciális jogi megoldások ajánlása. A munka utolsó részében egy rövid, de tömör és lényegkiemelésre törekvő nemzetközi és európai uniós kitekintés található, mely végeredményképpen arra világít rá, hogy Magyarország fizetésképtelenségi szabályozása mennyire korszerűtlen és versenyképtelen a „modern”, nyugat-európai államok jogi szabályozásával szemben.