munkaidő, a pihenőidő és a szabadság új hazai szabályozásának megítélése a munkavállalói érdekek szempontjából

dc.contributor.authorPrugberger, Tamás
dc.date.accessioned2021-06-30T06:21:25Z
dc.date.available2021-06-30T06:21:25Z
dc.date.issued2017-12-21
dc.description.abstractThe paper consists of three parts. The first part introduces the multiple changes – mostly in the favour of employers – in regulation in Hungarian labour law based on the Working Time Directive. The newest idea is also connected to these changes because the reference period may be significantly extended in Hungarian law even a longer period is planned than in the directive. In the second part I analyse the relevant regulation from a critical point of view pointing out the lack of some clear concepts in the Hungarian regulation. The paper highlights the following: at several employers the workplace and the employees’ place of residence were near to each other but nowadays these workplaces are changed and the employees need to take much more time-consuming trips to the actual workplace. the third part examines the relevant case-law of the CJEU.en
dc.description.abstractA téma időszerűségét és jelentőségét adja – ahogyan Zaccaria Márton Leó és Fodor T. Gábor is kimutatta –, hogy a munka- és a pihenőidő szabályai tekintetében a magyar jogi szabályozás túlnyomó része nem áll összhangban a jogintézmény ke- reteit szabályozó uniós joggal, az európai Parlament és a tanács, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvével. Ez egyébként már a harmadik irányelv, amely e jogterületet „a munkaidő-szervezés egyes szempontjai” megjelöléssel rendezi. Az első, hasonló címet viselő irányelv a tanács 93/104/EK irányelve (1993. november 23.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól volt, amelyet követett az Európai Parlament és a Tanács 2000/34/EK irányelve (2000. június 22.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/ek tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról, amelyet három év múlva felváltott a már említett 2003/88/EK irányelv. E két utóbbi irányelv azonban nem helyezte hatályon kívül teljesen az első irányelvet, bizonyos alapvető rendelkezései továbbra is hatályban maradtak.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationPro Futuro, Évf. 7 szám 2 (2017) , 31-47
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.26521/Profuturo/2017/2/4761
dc.identifier.eissn2063-2754
dc.identifier.issn2063-1987
dc.identifier.issue2
dc.identifier.jatitleProfuturo
dc.identifier.jtitlePro Futuro
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/319567en
dc.identifier.volume7
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/4761
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerPro Futuro
dc.subjectnapi munkaidőhu
dc.subjectrendkívüli munkavégzés ellenértékehu
dc.subjectmunkaidőkerethu
dc.subjectelszámolási időszakhu
dc.subjectaz Európai Unió Bíróságának gyakorlatahu
dc.subjectworking timeen
dc.subjectreference perioden
dc.subjectcase-law of the CJEUen
dc.subjectRest Periodsen
dc.subjectPaid Leaveen
dc.subjectovertime payen
dc.titlemunkaidő, a pihenőidő és a szabadság új hazai szabályozásának megítélése a munkavállalói érdekek szempontjábólhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
1.74 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format