Dolgozatom célja a késő-kapitalista észak-amerikai nagyvárosok hajléktalanságát tematizáló kortárs utcaművészeti alkotások vizsgálata. Kutatásomban a street art társadalomra gyakorolt hatását tárom fel, aktivista, emancipatív, illetve performatív művészeti gyakorlatként értelmezve a jelenséget. Átfogóan elemzem a különböző amerikai nagyvárosok utcaművészeinek hajléktalan-ábrázolásait (hasonló európai kezdeményezésekkel összevetve azokat), arra is kitérve, hogy hogyan válhat az utcaművészeti reprezentáció a szubjektum újradefiniálásának egyik lehetséges eszközévé. Mindezek mellett nyomon követem, miként változik meg a közterület jelentése, illetve a szemlélő, az „utca emberének” e jelenséghez való viszonyulása, ha a társadalmilag kirekesztett magánterületként használja az utcák tereit. Egyes alkotások szerves részét képezi a hajléktalan maga, kinek jelenvalósága egyszerre teszi láthatóbbá a hajléktalan társadalmi kirekesztettségét, megfosztottságát, és ruházza fel politikummal az adott művet.