A huszadik század második felében kialakult az élethosszig tartó tanulás koncepciója, és az egész világra kiterjedő, a nemzetközi oktatáspolitikát meghatározó elvvé vált. Később a nemzetközi összefogás is kialakult a területen, az UNESCO és az OECD által koordináltan. Európában elsősorban az Európai Unió számít a terület koordinálásáért és fejlesztésért felelős fő szervezetnek, mely dokumentumok és ajánlások, majd később konkrét cselekvési tervek és munkaprogramok közre adásával járul hozzá a terület fejlődéséhez. Mivel az élethosszig tartó tanulás fejlesztése társadalmi és gazdasági érdek, a területtel foglalkozó nemzetközi statisztikai adatbázisok és felmérések is egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak, mivel egyrészt segítenek a már elért eredmények nyomon követésében, másrészt a fejlesztés eszközei lehetnek. Dolgozatom célja ezen adatbázisok és felmérések közül a legjelentősebbek bemutatása, az általuk mutatott eredmények elemzése és értelmezése és az élethosszig tartó tanulás különböző aspektusaiban kiemelkedően teljesítő országok azonosítása és a kiemelkedő teljesítmény lehetséges okainak feltárása. Ezen statisztikai adatbázisok és felmérések által mutatott eredményeket vizsgálva, azt tapasztalhatjuk, hogy általában ugyanazok az országok teljesítenek magas szinten a tanulás vizsgálatának legtöbb területén (vagyis Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország), és az alacsony szinten teljesítők között és ugyanazok az országok jelennek meg (általában Bulgária, Görögország, Magyarország és Románia). Természetesen a sorrend a tanulás különböző területeit vizsgáló felmérések nyomán sokszor differenciálódik, illetve egészül ki más országokkal. Az élethosszig tartó tanulás terén magas részvételi arányokat mutató országok esetében ez teljesítmény több évre visszamenően, stabilan jelen van, illetve az országok különböző gazdasági, és egyéb, a tanulási teljesítményre hatást gyakorló mutató esetében ugyanezeket az országokat találjuk a lista elején. Hasonló a helyzet a tanulás különböző területeit vizsgáló nemzetközi felmérések eredményeinek esetében is. A statisztikák szerint magas teljesítményt nyújtó országok általában a felmérések eredményeiben is az átlag fölött teljesítenek.