Sustainability or sustainable development as an objective or as a definitions is wirely used since the 1992 Rio Conference on Sustainable Development. There are many attempts to clarify the content of it, most of them covering inter- and intragenerational equity, integration, the different means and methods of long-term thinking. While it is still a controversial question, it is also difficult or even harder to specify the legal content of such a policy matter. The law of sustainable development shall be able to meet the challanges of clarity, enforceability, thus one should try to be more specific then it is acceptabel in the wider the political context. Several international documents, conventions, even EU legislation wants to come closer to the problem. If we wish to translate the content into the legal language, then there are some elements of such a legal system, which we would like to underline: inter-generational equity and right to environment, public participation, cooperation, integration, precaution and subsidiarity. There is also a newly emerging element of the legal understanding – imported from ecology –, which needs greater attention today, that is resilience.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács honlapján olvashattuk jelen cikk leadását megelőző napokban: „Magyarország nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiája, illetve az arról szóló országgyűlési határozat vitáját a február 19-i ülésnapon kezdte meg az országgyűlés.” Ennek előzménye a már 2012 tavaszán elkészült keretstratégia, amelyet valóban széleskörű, elsősorban szakmai vita, előzött meg, illetve számos tanulmány készült ennek megalapozásaként. Ez a hír és az ennek következtében várhatóan elfogadásra kerülő stratégia ténye adta az apropóját annak, hogy elgondolkodjak azon, mit is jelent a fenntartható fejlődés általában, illetve különösen mit jelent a jog számára. A tervezet – amelynek fontosságát kiemeli, hogy elfogadása esetén 2024-ig irányadó stratégiát jelentene – már az első oldalon hivatkozik a jogi alapok fontosságára: „különös jelentőséget ad a keretstratégiának a 2012. január 1-jével hatályba lépett új Alaptörvényünk, amely számos rendelkezésében kö- telezettségeket ír elő a fenntarthatóság területén az államadósság korlátozásától a természeti örökségünk védelméig. Az Alaptörvény rögzíti a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos alapvető értékeket, külön is nevesítve a fenntartható fejlődés elvét.”