Napjainkra egyre többen foglalkoznak annak kutatásával, hogy a mese milyen szerteágazó lehetőségeket rejt az ember fejlődésének érdekében. A dolgozat ezek közül két módszerrel kíván behatóbban foglalkozni oly módon, hogy keresi azok gyógypedagógiai felhasználási lehetőségeit. Ezen két módszer a Boldizsár Ildikó által megalkotott Metamorphoses Meseterápiás módszer, valamint a Bajzáth Mária nevéhez köthető Népmesekincstár Mesepedagógiai Műhely. Számos szakirodalom fellelhető már a mese és a báb pedagógiai, vagy terápiás alkalmazására vonatkozóan, ugyanakkor a módszerek adaptálására az értelmileg akadályozott személyek részére már jóval kevesebb tanulmány íródott. A mesék különböző, segítő hatásán alapuló pszichológiai, pedagógiai és egyéb módszerek a többségi társadalom igényei szerint lettek kidolgozva, nem térnek ki a fogyatékosságból adódó specifikumokra, ezért közvetlenül nem is alkalmazhatók jó hatásfokkal. Mindazonáltal a mese fejlesztő, segítő szerepe az értelmileg akadályozott gyerekek esetében is jelentős, de speciális igényeikből és képességeikből adódóan számos tényezőt figyelembe kell venni, és igényeik szerint szükséges alakítani az egyes módszereket ahhoz, hogy a megfelelő célokat elérhessük. Szükséges a módszerek gyógypedagógiai szempontú adaptációja. A dolgozat témájának aktualitása is abban rejlik, hogy a mese komplex fejlesztő hatásainak felhasználási formái nagyobb szerepet érdemelnek a gyógypedagógia területén is. A dolgozat arra próbál választ találni, hogy a már meglévő eszközök milyen feltételek mellett használhatók sikerrel, hogyan adaptálhatók az értelmileg akadályozott gyermekek neveléséhez.