A lelki egészséget, megőrzését, fontosságát gyakran még mindig nem vesszük elég komolyan. Azt gondoljuk, csak a testet támadó betegségekkel kell foglalkozni, pedig ez nem így van. A lélek épsége ugyanolyan mértékben járul hozzá mindennapjaink gördülékenységéhez, mint a testé, ezért ugyanolyan mértékben kell gondoskodnunk arról is. Napjainkban a pedagógusokat fenyegető kiégés igen komoly probléma. Mivel olyan segítő szakmáról van szó, mely egyben hiányszakma is, kiemelkedően fontos a még pályán lévők mentális egészségének minél pontosabb feltérképezése. Szakdolgozatomban óvodavezetőkkel készült interjúk során három főbb kérdéskör mentén kutattam azt, hogy az adott óvodavezetőnek milyen az aktuális lelki állapota, milyen kiégéssel kapcsolatos saját vagy nem saját élményei vannak, valamint azt, hogy az óvodavezetők milyen mószerek segítségével előzik meg vagy kezelik a kiégést.