A társas kapcsolatok az egész életünkön átívelnek, a mindennapjaink részét képzik, ezek a kapcsolódások nagy befolyással vannak a személyiségünk fejlődésében, főleg a serdülőkorban, ami egy eléggé érzékeny szakasz mindenféle szempontból. A szakdolgozatom fő témája a társas kapcsolatok alakulása és ennek a vizsgálata a szociometria módszerével egy középiskolai osztályban. A csoporton belül a spontán rokonszenvi alapon kialakult kapcsolati hálózat ábrázolása és az osztálytársak megítélése és elhelyezése a csoportban pozitív és negatív tulajdonságok alapján. A kutatásom célja, hogy ábrázoljam a kialakult kapcsolatokat és elemezzem azokat az ábrákat, amik a választott osztályt jellemzik. A felméréshez egy többszempontú szociometriai kérdőívet használtam és egy 11.-es középiskolai jól összeszokott osztályt vizsgáltam. A kutatásom során több meglepő következtetésre is jutottam a spontán kialakult rokonszenvi kapcsolatokat és az egyének elhelyezkedését és megítélését illetően együttesen vizsgálva, a szakirodalom megítélése szerint egy átlagos kapcsolati hálózatokkal rendelkező osztályról beszélünk. Az osztály egésze között vannak lazább kapcsolatok és a szorosan kialakult alakzatok nem zárkóznak el egymás társaságától, ami kifejezetten egy pozitív jellemző. Az osztályfőnök fontosságának a hangsúlyozásával és segítségével van lehetőség ezeket a kapcsolatokat fejleszteni, szorosabbá formálni, amihez rengeteg fejlesztési lehetőség áll a rendelkezésünkre.