Habár napjainkban a nők egyenjogúságát az élet minden területét illetően alapvetőnek gondolnánk, társadalmunk bizonyos tagjaiban továbbra is az a tudat él, hogy a nők elsődleges feladata a gyermeknevelés és a háztartás vezetése, holott ez már korántsem állja meg teljes egészében a helyét. A nők már nem csak háztartásbeli szereppel rendelkeznek, hanem a férfiakhoz hasonlóan aktív résztvevői a munkaerőpiacnak is, amit bizonyít, hogy munkaerő részvételi-rátájuk már az 1900-as években drámai emelkedésnek indult. Úgy gondolom, hogy mind a karrierépítés, mind a családalapítás és gyermeknevelés szívügye mai társadalmunk nőinek. Diplomadolgozatom témájául a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci reintegrációja szolgál, illetve a folyamat által kiváltott mentális kivetülések, aggodalmak. Szerettem volna megtudni, hogy milyen akadályok gördülnek ezen nők elé és mi az, ami a szervezet számára, mint munkaadó és visszafogadó szervezet, kemény diót jelent. Igyekeztem feltárni az összefüggéseket és megtalálni azokat a jó gyakorlatokat, melyek könnyebbé, gördülékenyebbé tehetik ezen eljárást mindkét fél számára.