Az általános anesztézia a modern sebészet alapfeltétele, amely nem csak a fájdalom megszüntetését jelenti, hanem egy komplex, reverzibilis élettani állapot létrehozását. Ennek során a tudatosság, emlékezet, nociceptív feldolgozás és a motoros válaszok célzott gátlása valósul meg, miközben a létfontosságú funkciók fenntarthatók. A hipnózis, analgézia, amnézia, immobilizáció és a stresszválasz gátlása eltérő molekuláris mechanizmusokon keresztül valósulnak meg, amely indokolja a multimodális anesztézia („balanced anesthesia”) szemlélet kialakulását. A különböző anesztetikumok farmakokinetikai és farmakodinámiás tulajdonságainak, ezáltal előnyeinek és korlátainak ismerete kiemelkedően fontos a klinikai hatás megértése miatt. Ezeknek az ismerete különösen jelentős speciális betegcsoportok esetében, mint a kóros elhízás vagy máj-, és krónikus vesebetegek, ahol a standard dózisskálák alkalmazása fokozott körültekintést igényel. A farmakokinetikai és farmakodinámiás összefüggések megértése a korszerű monitorozási lehetőségek megismerése miatt is lényeges. Ilyen korszerű monitorozási technika a célkoncentráció-vezérelt infúzió (TCI), amely biztonságosabbá teszi a teljes intravénás anesztézia (TIVA) alkalmazását, illetve a bispektrál index (BIS), ami az inhalációs anesztetikumok esetében használatos az anesztézia mélységének megítélésére. Az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható anesztézia szemlélete, hiszen a műtők a kórházi hulladék 20-30%-áért, az inhalációs anesztetikumok pedig az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) teljes környezeti hatásának 2%-áért felelősek. A fenntartható anesztézia mozgalma pontos iránymutatást ad a műtőkhöz köthető ökológiai lábnyom csökkentésére, melyek a környezettudatosság mellett akár gazdasági előnyökkel is járhatnak.