Hazánk ökológiai adottságaiból kifolyólag, a szántóföldek mintegy 60%-át gabonafélék foglalják el. Kiemelten fontos szerepet játszik a kukorica az emberiség mindennapi életében, de emellett a mezőgazdaságban is kiemelt szerepe van. A precíziós mezőgazdaság (presicion agriculture) esetében a korábbi termesztési módszereket, technikákat vonják össze a térbeli információkkal. A diplomadolgozatomban célul tűztem ki, hogy polifaktorális tartamkísérletben, három különböző talajművelési módban, eltérő tápanyagszintek mellett, öntözött és öntözetlen körülmények között vizsgálom az eltérő genotípusú kukorica hibridek távérzékelt NDRE és VARI vegetáció indexek értékeit a 2021-es tenyészidőszak eltérő mérési időpontjaiban. Az NDRE és VARI dinamika meghatározásával informatívabb képet kaphatunk az állományról, annak időbeni változásáról. Összehasonlítva az NDRE és VARI értékeket egymással, az is megállapítható, hogy a VARI értékek jellemzően arányosan alacsonyabb értékeket eredményeztek. Összeségében megállapítható, hogy az öntözés kifejezetten, de emellett a talajművelési módok, a műtrágyázás és a különböző hibridek is jelentősen befolyásolják az adott állományban mért NDRE és VARI értékeket