Humán megközelítésből az ananász szelénnel történő fortifikációjának lehetőségét vizsgáltuk. Ehhez szelenátot és vörös elemi nanoszelént használtunk. Növényi oldalról pedig azt vizsgáltuk, hogy a vörös elemi nanoszelénnek van-e mérhető pozitív hatása az ananász organogenezisére. Ehhez a két szelénforma különböző koncentrációt használtuk fel, eltérő hormonkombinációkkal. A vörös elemi nanoszelén ppozitív hatásáról már voltak korábbi kísérletek, melyek serkentő hatásáról számoltak be. Ezt az anásznál nem jelentkezett egyértelműen. A szelén pedig mérhetően felvette az ananász, de ez mindenképpen a táptalaj koncentrációjának függvénye.