A magyar közoktatás napjainkban zajló átalakulási folyamatának egyik jelentős eleme az egyházi iskolák arányának növekedése. Eddig ezen intézmények társadalmi hátterével kapcsolatban csak feltevések láttak napvilágot, miközben a felekezeti iskolák témája nemcsak szakmai, hanem politikai viharok középpontjába is került. Az "iskolaháborúk kora" mára véget ért, s e sokat vitatott oktatáspolitikai és társadalmi kérdéskör tudományos igényű tisztázását vállalja a Debreceni Egyetem oktatójának PhD-disszertációja alapján készült könyv. Az itt bemutatott kutatási eredmények "kifejezetten tudományos szenzációnak" minősülnek - írja a disszertáció opponense -; mert a szerző a hazai oktatáskutatásban először vizsgálja a mikroközösségek összetartozásában, normabiztonságában rejlő társadalmi tőke iskolai pályafutásra gyakorolt hatást. Jelentős újítás az egyéni szintű erőforrások mellett a kontextusszintűek számbavétele, valamint a megszokott kemény változók mellett az értékorientációt, a társas kapcsolatokat és a kulturális fogyasztást is figyelembe vevő miliő-típusú megközelítés alkalmazása a társadalmi helyzet beazonosításakor. Az elméleti és módszertani gazdagságon túl a művet az érzékletes stílus és az érdekfeszítő oknyomozó gondolatmenet avatja érdemes olvasmánnyá.