Képalkotó vizsgálatokkal talált nem egyértelmű benignus elváltozásoknál legtöbbször elengedhetetlen annak hisztológiai meghatározása. Transzthoracalis tűbiopszia során szövettani mintavétel történik CT vezérléssel. Diplomamunkám megírásához 2 év beteganyagát használtam fel, mely 300 beteg és 307 TTTB. Elsődleges cél volt retrospektíven meghatározni a Debreceni Klinikán 18 G-s biopsziás tűvel történt TTTB-k diagnosztikus teljesítményét és szövődményeinek gyakoriságát. Igyekeztem minél több fontosabb szempont alapján vizsgálni a talált adatokat és a betegekről készült felvételeket. Ezek a következők voltak: dohányzási anamnézis, spirometria, beteg pozíciója a mintavétel alatt, laesio, tűúthossz, repositio, emphysema a tüdőben és a tűútban, tüdővérzés, légembólia, PTX, vérköpés és mellkascsövezés. A szövődményekre hajlamosító tényezők korreláltak az irodalomban közölt adatokkal.