Miért sikerült az íreknek a globális gazdaság elitklubjába bekerülniük, smiért tûnik ez a cél egyre elérhetetlenebbnek a görögök, vagy a magyarokszámára? Miért tart fenn az állam még ma is kiterjedt jóléti rendszertFranciaországban, és miért nem elég „gazdag” ehhez világ legfejlettebbgazdasági hatalma, az Egyesült Államok. Hogyan virágozhat apiacgazdaság Kínában, miközben az egypárti diktatúra szorítása csakigen lassan enyhül? Ilyen és hasonló kérdésekre keres választ az öszszehasonlítógazdaságtan, bizonyítva, hogy a makro- és mikrofolyamatoklefutása, a gazdasági racionalitás érvényesülése a legkevésbé semfüggetlen azoktól az intézményi keretektõl, amelyek között az egyesgazdaságok mûködnek. A történelmileg kialakult magatartásminták,kulturális és mentális modellek, rendszerré szervezõdve meghatározzáka gazdasági szereplõk lehetõségeit, befolyásolják döntéseiket, sõtazt is, hogy mit tartanak ésszerûnek, és mit ésszerûtlennek. A gazdaságirendszerek, országok, intézmények címû kötet, amelyet most abachelor képzés tankönyvsorozatának részeként nyújtunk át a bolognairendszerben tanulóknak, több mint egy évtizedes közös munka eredménye.A többszörösen átdolgozott, számos egyetemen és fõiskolánhasznált kötet mégsem a végsõ szó, noha ebben a formában is tartalmazzamindazt, amit e tudományterület alapjaként tarthatunk számon.A kötet szerzõi és szerkesztõi már gõzerõvel dolgoznak egy még újabb,az alapképzés igényeinek még jobban megfelelõ változaton.