A történetírás évszázadokig a "történelemformáló személyiségek", uralkodók, hadvezérek cselekedeteit örökítette meg, tehát alapvetően politikai eseményekről és ezek mozgatórugóiról szólt. Csak a XX. század történetírása ismerte fel - főként az ekkor megszülető szociológia hatására -, hogy a hétköznapoknak is van történelme, s fedezett fel új forrásokat és tematikákat a "társadalom történelmének" megragadásához és ábrázolásához. E kötet fejezetei foglalkoznak a társadalomtörténet-írás történet-elméleti alapjaival, bemutatják a társadalomtörténet-írás historiográfiáját és intézményesülésének történetét, az egyes részdiszciplínák (várostörténet, mentalitástörténet, nemek története, mikrotörténelem, pszicho-história, politikai társadalomtörténet stb.) kialakulását, forrásbázisát és lehetőségeit, valamint elemzik a társadalomtörténet-írás és a hozzá legközelebb álló tudományágak (irodalomtörténet-írás, néprajz, szociológia stb.) elméleti és módszertani hasonlóságait és eltéréseit.