A tanú és tanúvallomás az idők során a büntetőeljárásban történő bizonyítás kulcsfontosságú részévé vált a személyi bizonyítékok körében. Dolgozatomban szeretnék tehát átfogó képet adni a tanúvédelemről Magyarországon. Mindenekelőtt bemutatom a témához kapcsolódó, olyan alapvető fogalmakat, mint a tanú, koronatanú, tanúvédelem, megfélemlítés. Áttekintem a tanúvédelem intézményének történeti kialakulását, annak indokait, majd áttérek a hatályos szabályozásra. Bemutatom a védelem eszközeit, kettős csoportosításban: először a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben nevesített eszközökről (pl. személyi védelem, zárt adatkezelés), majd pedig a nem nevesített eszközökről (pl. írásbeli vallomástétel, zárt tárgyalás elrendelése) fogok részletesen írni. Írásomban különös tekintettel jellemzem a magyar Tanúvédelmi Programot is, mely kiemelkedő jelentőségű jogintézményünk 2001 óta. A Program számos eszközzel lép fel a tanúk védelme érdekében, melyeket egyesével szintén bemutatok. Végezetül szeretnék egy fejezetet szánni az Európai Unió szabályozásának is, kiemelve a legfontosabb dokumentumokat, a szervezet tanúvédelem témakörében kiadott, tagországoknak címzett ajánlásait.