Az orvostudomány fejlődése az utóbbi évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy új kezelési stratégiák és eljárások jöjjenek létre. Ezek azonban új problémákat is hoznak magukkal. Így az immunszuprimált betegek száma a komplikációk számának növekedése következtében egyre nő. A hematológiai megbetegedéseknél például a kemo- és sugárterápiák új eljárásai, mint az őssejttranszplantáció, egyre erősebb és hosszabb ideig tartó neutropéniát váltanak ki. A fertőző megbetegedések döntő szerepet játszanak a betegek elhalálozásában. A széles antibiotikumos profilaxis révén főleg a gombák azok, amelyek az utóbbi években az immunhiányos betegeket megfertőzik (Van Burik és munkatársai, 1998b). A főként Candida okozta megbetegedések kezelésére alkalmazott flukonazol profilaxis bevezetése óta elsősorban az Aspergillusok jelentenek az immunszuprimált betegek számára nagy problémát. Az Aspergillus fertőzések magas halandósági aránnyal járnak és nehéz a diagnosztizálásuk. Klinikailag egy Aspergillusszal való fertőzés neutropéniás betegeknél gyakran nem kimutatható. Ráadásul a tünetek nem specifikusak. Az Aspergillus fertőzésekkel szembeni megelőzés kevésbé hatékony (Skladny és munkatársai, 1999; Baddley és munkatársai, 2001; Latge, 1999). Ezenkívül kérdéses az is, hogy a toxikus és drága gyógyszerek megelőzés céljára való alkalmazása kárt okoz-e vagy hasznos. Az invazív aszpergillózis prognózisához az időben történő diagnosztika és az antifungális terápia megkezdése alapvetően fontos. Ezért szakdolgozatomban célul tűztem ki két PCR alapú eljárás bemutatását, melyek lehetővé tehetik a betegség gyors detektálását.