Az űrutazás során az ember szervezetét a repülés dinamikájával összefüggő tényezők összessége (gyorsulás, rezgés, zaj, súlytalanság) befolyásolja. Ezek a folyamatok olyan fiziológiás változásokat eredményeznek a rövid-, és hosszú időtartamú mikrogravitációs környezetben, amelyek a prevenciós és rehabilitációs beavatkozások nélkül egyrészt veszélyeztetnék a küldetések sikerét, másrészt irreverzibilis károsodásokhoz vezethetnek az asztronauták egészségi állapotában. Az űrgyógyászat feladata – számos más tudományág együttműködésével – megvalósítani az űrrepüléshez kapcsolódó gyógyító-megelőző tevékenységeket, amelyek hosszú távon garantálják az űrhajósok testi-lelki-fizikális jóllétét. A néhány évtizedre visszatekintő űrkutatás eredményei nagymértékben hozzájárultak az orvostudomány fejlődéséhez és végső soron az egész emberiség javát szolgálják azzal, hogy csúcstechnológiai vívmányaik kiterjeszthetőek földi létünk számos szegmensére.