A funkcionális gasztrointesztinális betegségek (functional gastrointestinal disease, FGID), így az irritábilis bél szindóma is gyakran fordulnak elő pszichiátriai kórképekkel együtt. A szakirodalomban leggyakrabban a depressziót és szorongásos betegségeket említik komorbid állapotként. Számos kutatás irányul ezen téma feldolgozására, melyek ezen kapcsolat hátterét igyekeznek feltárni. Az eredmények arról számolnak be, hogy a két, látszólag egymással nem kapcsolódó, külön szervrendszereket érintő állapotok egy mindkét rendszert érintő útvonal megváltozott vagy hibás működése miatt alakulnak ki együttesen. Ezen útvonal a mikrobiom- agy- bél tengely, melyről az elmúlt ötven év során egyre több kutatás és publikáció készül. A mikrobiom- agy- bél tengely a béltraktust kolonizált baktériumok és a gazdaszervezet együtt élésén és kölcsönösen egymásra hatásán alapszik. Amennyiben változás áll be valamelyik fél esetén, az hatással lesz a másikra, következményesen a köztük lévő jelátviteli útvonalakon folyó információkra, mely esemény betegség kialakulásához vezethet. A bél mikrobióta a humán központi idegrendszerrel több útvonalon keresztül kommunikál, és viszont, a humán központi idegrendszer különböző jelátviteli egységeken keresztül hat vissza. Ezen kétirányú kommunikáció azon alapszik, hogy a bélbaktériumok által termelt metabolitokat az emberi szervezet jelátviteli molekulákként felismeri, és ezeknek hatására változik meg a működése. A funkcionális gasztrointesztinális kórfolyamatok hátterében a mikrobiom- agy- bél tengely mentén kialakuló elváltozás áll. Az irritábilis bél szindróma, mint legtöbb embert érintő FGID, kialakulásában is jelentős szerepet tölt be ezen útvonalak rendellenes működése. Mint multifaktoriális eredetű betegség, multidiszciplináris megközelítésű kezelést igényel. Nagy hangsúlyt kell fektetni az esetleges társbetegségek detektálására, jelen esetben a komorbid pszichiátriai állapotokra. Amennyiben felismerésre kerül ilyen, a nehezen gyógyuló betegek körében is jelentős javulást érhetünk el az együttes kezeléssel. A kezelésnek mind gasztroenterológiai terápiát, ami nagyrészt a tünetek enyhítését szolgálja, mind pszichiátriai terápiákat magába kell foglalnia az optimálisabb eredmény eléréséhez. Az IBS-szel jelentős komorbiditást mutató betegség, a depresszió hátterében is kutatják a mikrobiom- agy- bél tengely rendellenes működésének hatását. Számos publikáció számol be arról, hogy a bélrendszeri baktériumoktól származó megváltozott jelátvitel a depresszió tüneteinek kialakulásában is fontos tényező. Ez az alapja a két kórállapot komorbiditásának.