A vagyon elleni bűncselekmények a legrégebb óta szankcionált és a legelterjedtebb deliktumok közé tartoznak. Ezen belül pedig egy sajátos csoportot alkotnak a dolgozatom témáját képező erőszakos vagyon elleni bűncselekmények, melyek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben – kiemelt társadalomra veszélyességük folytán – önálló fejezetben kerültek elhelyezésre. Kutatásom középpontjában a két leggyakrabban elkövetett vagyon elleni erőszakos deliktum, a rablás és a kifosztás áll. Dolgozatomat egy történeti áttekintéssel kezdem, ezt követően pedig a hatályos szabályozásra fektetem a hangsúlyt azzal, hogy részletesen tanulmányozom a rablás, valamint a kifosztás tényállását, továbbá kísérletet teszek az elemzés során feltárt problémák azonosítására és értékelésére. Egyes vagyon elleni erőszakos bűncselekmények nagy hasonlóságot mutatnak akár egymással, akár egyéb vagyon elleni deliktumokkal, így elengedhetetlennek tartom az egyes elhatárolási kérdések tisztázását is. Diplomamunkám utolsó részében pedig egy rövid statisztikai elemzésre vállalkozom, különböző szempontok alapján, mint például az elkövetések számának alakulása vagy az elkövetői oldal vizsgálata. Dolgozatom céljaként tűztem ki, hogy egy átfogó képet adjak a két leggyakrabban elkövetett erőszakos vagyon elleni deliktumról, melyhez a törvényen és a szakirodalmon túl nagy segítségemre szolgál az ítélkezési gyakorlat is.