Magyarországról általánosságban kijelenthető, hogy a börtönüggyel kapcsolatban közömbös hozzáállást mutatnak az emberek. Börtönügy-ről pedig a valódi értelemben csupán a XIX. század utolsó harmadától beszélhetünk. A börtön fizikai szempontból zárt tér, hiszen falak, szögesdrótok veszik körbe, továbbá a börtönön belül szintén falak, rácsok, zárak akadályozzák az emberek mozgását. A fizikai korlátokon kívül a börtönben jelen vannak még a jogszabályi korlátok is, amelyek a börtönt társadalmi értelemben teszik zárt térré. A börtön célja Boros János és Csetneky László gondolataiból kiindulva napjainkban Magyarországon a szabadságvesztés, ez a büntetés jelenti azt a legsúlyosabb társadalmi elítélést, ami a törvénysértő embert érheti.