A betegjogok jogszabályi védelmére, elismerésére való törekvések a régmúltba tekintenek vissza. A kezdeti orvosi kötelezettségekről, szakmai szabályokról való rendelkezésen túlmutatva a jogalkotás a betegeket megillető jogosultságok felé fordult. Az egészségügyi ellátás megítélése azonban jelentős átalakuláson ment keresztül: a paternalisztikus orvos-beteg viszonyt elkezdte felváltani a betegek fogyasztói jellegű szemléletmódja. Európai szinten nemzetközi dokumentumok jelentek meg, amelyek a többi állam jogalkotására is kihatva olyan egészségügyi jogi rendelkezéseket hoztak létre, amelyek alapjaiban teremtették meg a gyökerét a betegjogok mind nemzetközi, mind nemzeti szinten történő elismerésének.A betegjogok széles körben történő elismerése ellenére nehézségekbe ütközik azok valódi érvényre juttatása, a megváltozott körülmények kihívást teremtenek a gyakorlat számára. Szakdolgozatom témáját - ezen említettekhez kapcsolódóan - a betegjogok megsértése esetén igénybe vehető jogvédelmi, valamint igényérvényesítési lehetőségek képezik. Dolgozatom vizsgálódásának fő tárgyául a peren kívüli jogvédelmi alternatívák szolgálnak, amelyek közül a két leggyakrabban igénybe vett lehetőséget, a betegjogi képviselőt, illetve a panasz intézményét kívánom bemutatni. Utóbbi esetén kiemelten az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltató fenntartója, valamint az államigazgatási szerv felé intézett panasztípusokat járom körül. A már szükséges ismeretek birtokában megvalósításra került továbbá egy kérdőív útján történő primer kutatás, amelynek megállapításai a vonatkozó szakirodalmak, jogszabályok, bírói gyakorlat mellett szintén a dolgozat szerves részét képezik.