Diplomadolgozatom kísérletének a célja az volt, hogy, azonosítsuk a homoktövis ágelhalásos tünetét okozó fajt, valamint teszteljünk ellene biológiai és kémiai védekezési lehetőségeket in vitro körülmények között. A homoktövis egyre jelentős növény mivel a beltartalmi értékei nagyon kedvezőek az emberi egészség számára. Számos gombabetegség fenyegetheti, mint például a Verticillium albo-atrum, a Verticillium dahliae, Alternaria sp. továbbá a Fusarium sp. Magyarországon kevésbé kutatott a homoktövis növénykórtana, viszont egyre népszerűbb növénnyé kezd válni, ezért a pontos növénykórtanának felderítése egyre meghatározóbbá kezd válni. Magyarországon jól bevált védekezési módszerek a fellépő kórokozókkal szemben sincsenek, éppen ezért azok vizsgálatát is fontosnak tartottuk. A kémiai növényvédelem alkalmazása egyre nehezebbé válik, az Európai Uniós irányelvek miatt. A gazdálkodók között egyre inkább nő az érdeklődés a nem kémiai növényvédőszerek iránt. Az általunk vizsgált homoktövis ültetvényben 2021. nyarán hervadásos tünetek jelentek meg. Vizsgálataink során mintákat gyűjtöttünk az ültetvény tüneteket mutató növényeiről, majd a Fusarium fajok fajszintű azonosítását kettő primer párral vizsgáltuk. Vizsgálataink alapján molekuláris módszerekkel megállapítottuk, hogy a tüneteket okozó kórokozó a Fusarium sporotrichioides. A kórokozó elleni in vitro védekezés során konfrontációs teszt segítségével 6 féle kémiai hatóanyagot 3 féle dózisban, valamint 4 Trichoderma fajt használtunk. Vizsgálataink megmutatták, hogy a legnagyobb engedélyezett dózisban a benzovindiflupír, prokloráz és a protiokonazol hatóanyagok bizonyult hatékonynak. Az azoxistrobin a boszkalid a piraklostrobin hatékonysága viszont nem érte el a 90%-ot, ezért nem tekinthető hatásosnak a kórokozóval szemben. A biológiai védekezésben használt készítmények közül a leghatékonabbnak gátló hatás tekintetében a Debreceni Egyetem kutatói által szabadalmaztatott Tricho Immun készítmény ágensei a TR05 és a TR04 bizonyult, míg biokontroll index alapján a Trifender bizonyult a leghatékonyabbnak. Összefoglalásként elmondható, hogy Magyarországon egyre népszerűbb és kedvelt növénnyé vált a homoktövis, azonban az ültetvényeket károsító gombás eredetű megbetegedések vizsgálatát a hazai kutatók még nem tárták fel. A további célunk a homoktövist támadó egyéb gombás eredetű megbetegedések feltárását, valamint azok pontosa fajszintű molekuláris azonosítását.