A mentális betegség reprezentációi Sylvia Plath Az üvegbura és Elizabeth Wurtzel Prozac-ország című regényében

Abstract

Dolgozatomban a világirodalom egyik klasszikusát, Az üvegburát, valamint egy harminc évvel később megjelent, kultikusnak számító bestsellert, a Prozac-országot elemzem. Mindkét regény női szerzők önéletrajzi-jellegű munkája, és az irodalmi kánon azon része, amely a mentális betegségeket foglalja magában. Az üvegbura megjelenése óta folyamatosan a köztudatban él, intertextuális utalásként a populáris kultúrában is megjelenik. Mikó Csaba rendezésében hazánkban színdarab is készült belőle a közelmúltban, de úton van egy tévésorozat-adaptáció is. A regényben megjelenő témák a mai napig aktuálisak, legyen szó a nők társadalmi helyzetéről, vagy a média által közvetített valóság hamis képéről. A Prozac-ország című regény az 1990-es években egy egész generáció kedvence lett. 2001-ben készült belőle azonos című film. A Sylvia Plath-szal való párhuzamot a regénnyel kapcsolatban a kritikusok is jelezték, de a szerző is említi könyvében az írónőt és Az üvegbura főhősét is. A Prozac-ország nemcsak írójának januári halála miatt válhat ismét aktuálissá, hanem a fájdalomcsillapítók miatt beperelt gyógyszergyártók okán is. A dolgozatomban annak járok utána, hogy a regényekben megjelenített mentális betegség hogyan kapcsolható össze szerzőjének társadalmával, milyen összefüggésbe hozható a nőiséggel, valamint megvizsgálom, hogy a szövegviláguk mennyiben közvetíti a korszakra jellemző modern vagy posztmodern szemléletet.