Természeti károk enyhítése és megtérítése a magyar növénytermesztésben

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFodor, László
dc.contributor.authorKiss, István
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-01-14T10:28:12Z
dc.date.available2014-01-14T10:28:12Z
dc.date.created2014
dc.date.issued2014-01-14T10:28:12Z
dc.description.abstractA mezőgazdaságban – különös tekintettel a növénytermesztésre – számos olyan kockázati tényezővel kell a termelőknek számolniuk, melyekkel más ágazatoknak nem kell foglalkozniuk. Ezen kockázat növelő faktorok egyértelműen a mezőgazdaság természeti kitettségére vezethetőek vissza. Mit is jelent a természeti kitettség? Az agrárvállalkozások termékeiket a természetben, természeti tényezők felhasználásával és azoktól függően állítják elő. A növények hasznosítják a talaj tápanyagait, a napfényt, az esővizet, ezektől függ a fejlődésük. Egészen addig minden rendben van, amíg ezek a természeti tényezők a megszokott módon alakulnak. Azonban az elmúlt évek időjárási szélsőségei rengeteg kárt okoztak a hazai agrárium számára. Milyen káresemények érhetik a termelőket a tevékenységük természeti kitettségéből fakadóan? Ilyenek tipikusan az elemi káresemények, melyek a következőek a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény szerint: jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár. A tűzkár szintén veszélyezteti a termésbiztonságot, azonban álláspontom szerint nem feltétlen illeszthető a fenti felsorolásba. A tűzkár besorolása kapcsán úgy gondolom, hogy a besorolást a tűz keletkezésének oka, módja befolyásolja. Hiszen egy szándékos gyújtogatást nem tekinthetünk véletlen, külső, emberi természettől független károkozó eseménynek, pedig az elemi csapásra ezek mind igazak. A fentiekben bemutatott termelőket veszélyeztető károk tárháza meglehetősen szélesnek mondható, ezért azok kezelése, illetve az azok elleni védekezés rendkívül fontos. A kockázatok kezelésének legegyszerűbb módja az üzleti biztosítások kötése lenne, azonban a termelők jelentős hányada nem élt ezzel a lehetőséggel az elmúlt években. Az, hogy miért nem volt megfelelő szintű öngondoskodási hajlam a mezőgazdasági tevékenységet űzők többségénél több okra is visszavezethető. Ilyen okok voltak: a magasnak tartott biztosítási díjak, a biztosítótársaságokkal szembeni negatív ellenérzések, a biztosítási díjnak, mint költségtényezőnek a megtakarítási szándéka. A korábbi kormányzat létrehozta az agrár-kárenyhítési rendszert, mely gyors, tűzoltó intézkedés volt és ebből kifolyólag több ponton is hibás volt. A korábbi struktúrát 2012. január 1-i hatállyal váltotta fel az új rendszer, mely hatékonyabb és az öngondoskodást sokkal jobban előtérbe helyezi.hu_HU
dc.description.coursejogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent1-50hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/178514
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectagrárkárenyhítéshu_HU
dc.subjectnövénytermesztési biztosításhu_HU
dc.subjectkárok megtérítésehu_HU
dc.subjectagrárjoghu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány::Agrárjoghu_HU
dc.titleTermészeti károk enyhítése és megtérítése a magyar növénytermesztésbenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)