The purpose of the study was the assessment of the salt related quality of river Kösely and its tributaries and to determine with calculations whether it is feasible to achieve improvement of the demonstrated water quality by the means of dilution in the frame of a PhD study. Besides data collection a series of twenty-eight Electrical Conductivity (EC) measurement was carried out at eleven sites along the river system. The resulting EC values all year long on every reach of the river exceeded even the tolerable values specified as irrigation water quality criteria and water quality standards in the Water Framework Directive. In the paper, we introduce the results of the survey along with authority surveillance data series from earlier years. Investigations in the water using anthropogenic activities causing this special water quality problem were also carried out and the results – quantitative and qualitative aspects as well – are introduced here. Since the pollutant is a conservative material, the calculations were performed using the simple dilution equation which is based on the law of conservation of mass. The findings of the calculations were the identification of those reaches of the river system where adequate water quality can be achieved by dilution considering the limiting factor of water delivery capacity. Our conclusion is that under current conditions of water management and water using activities there is no way to meet quality requirements with dilution. This can be achieved only by prevention or reduction of salt load.

A Ph.D. tanulmányok keretében végzett kutatás egyik célja a Kösely vízfolyás és mellékágai sótartalommal összefüggő minőségének vizsgálata, valamint annak a kérdésnek a megválaszolása volt, hogy magas sótartalom esetében hígítással elérhető-e az előírt minőség. A meglévő-, korábban született adatok gyűjtése mellett sor került egy tizenegy helyszínen huszonnyolc alkalommal végzett fajlagos elektromos vezetőképesség mérésre. A mérési adatok egész évben és az összes vízfolyás szakaszon meghaladták a Víz Keretirányelvben rögzített és az öntözővízre vonatkozó elvárások szerinti tűrhető minőséghez tartozó határértéket. A tanulmányban közzéteszem ezeket az eredményeket, valamint a hatóságok által korábbi években – időben és térben is ritkábban - végzett mérések összesített eredményeit is. Összegyűjtöttem és elemeztem a speciális vízminőségi problémát okozó lehetséges antropogén vízhasználatokra vonatkozó mennyiségi- és minőségi adatokat és ennek eredményét is közzéteszem ebben a tanulmányban. Mivel a kritikus komponenst konzervatív anyag okozza, a számításokhoz a tömegmegmaradás elvét alkalmazó egyszerű hígulási egyenletet használtam. A számítások célja volt meghatározni azon vízfolyás szakaszokat, amelyeken a vízszállító kapacitás figyelembevétele mellett lehetséges a megfelelő vízminőség eléréséhez szükséges mértékű hígítás megvalósítása. Az eredményekből arra következtettem, hogy a vízhasználatok jelenlegi gyakorlata mellett hígítással nem lehetséges elérni a megfelelő vízminőséget, ezért csak a sóterhelés csökkentése jelenthet megoldást.