A középiskolás korosztály mentális egészségének vizsgálata napjainkban kiemelt fontossággal bír, hiszen az ebben az életszakaszban kialakuló mentális problémák mind rövid, mind hosszú távon kihatnak az egyén életminőségére. Jelen kutatás célja az volt, hogy egy átfogó képet adjon a középiskolás tanulók mentális jóllétéről, ezen belül is az élettel való elégedettség, a szorongás, a depresszió tünetek és a reménytelenség mértékéről. A vizsgálatban a Forrai Metodista Gimnázium és Művészeti Technikum 11. évfolyamos diákjai vettek részt, összesen 101 fő. Az adatfelvételre két időpontban, 2024 júniusában és októberében került sor. A vizsgálat során egy önkitoltős és validált mérőeszközöket tartalmazó kérdőívcsomagot használtunk: az Élettel való elégedettség skálát (SWLS), a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skálát (MASC), a Gyermek Depresszió Kérdőívet (CDI) és a Reménytelenség Skálát (HS) és demográfiai kérdéseket. Az adatgyűjtésen önkéntesen vettek részt a diákok, az adatok anonim módon kezeltük. A vizsgálat eredményei szerint a diákok 27%-a nem volt elégedett az életével, ugyanakkor az átlagos életelégedettségi szint közepes értéket mutatott. A depressziós kérdőívben átlagosan 17,5 pontot értek el a résztvevők, ami meghaladja a 12 pontot, mely a depressziót jelző határérték és a válaszadók közel fele (47,52%) számolt be öngyilkossági gondolatokról. A reménytelenség skálán szignifikáns arányban értek el szuicid veszélyt jelző értéket a részt vevők, különösen a lányok körében volt magas ez az érték. A statisztikai elemzések alapján elmondható, hogy szignifikáns pozitív összefüggés mutatkozott a depresszió és a szorongásos tünetek között (r = 0,448), illetve a depresszió és a reménytelenség szintje között is (rho =0,578). Továbbá szintén pozitív kapcsolatot mutatott az élettel való elégedettség és a szubjektív egészségi állapot megítélése. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a középiskolai tanulók széles köre kitett a depressziós tüneteknek, szorongásos állapotoknak, illetve a reménytelenségnek. A válaszadók jelentős részénél fokozott pszichés terhelésre utalnak az eredmények.