A COVID-19 pandémia alapvetően változtatta meg egészségmagatartásunkat és munkakultúránkat. A vírusterjedés megakadályozásának egyik eleme volt a fizikai távolságtartás részeként a kötelezően elrendelt otthonról végzett munka. A szakirodalmi adatok alapján az otthoni munkavégzés arányának növekedése negatívan befolyásolta a testi-lelki egészséget és az életminőséget. Dolgozatomban arra kerestem a választ, ez a hatás kimutatható-e magyar mintán, valamint mely alapvető demográfiai, életmódbeli, valamint munkakörülményekhez és munkakörnyezethez köthető tényezők befolyásolják ezeket a változókat. Vizsgálatom célcsoportját felnőtt munkavállalók képezték, akiknél a pandémia kapcsán nőtt az otthonról végzett munka aránya. Az eredmények nem utalnak jelentős testi és mentális állapotromlásra a vizsgált személyek körében. A továbbiakban finomabb statisztikai elemzéssel igyekeztem rámutatni, hogy mely változók befolyásolhatják a testi-lelki egészséget az otthonról végzett munka során. A dolgozat végén ajánlásokat fogalmazok meg a munkahelyen és otthonról végzett munka helyes arányára, körülményeire vonatkozóan, segítve ezzel mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat, hogy megtehessék azokat a lépéseket, amelyek hozzájárulnak a testi-lelki egészség és életminőség javításához, valamint a munka-magánélet egyensúlyának biztosításához.