Hallgatói dolgozatok (Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 98)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A hálapénz problematikája, jogi vetületei és jelentősége az egészségügyben
    Luketics, Barbara; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A diplomadolgozatom a hálapénz jelenségét kutattam. A kialakulásának történeti háterének feltárása után a dolgozat témájában kulcsfontosságú fogalmakat igyekeztem tisztázni. Összegyűjtöttem a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, melyek az orvosi díjazásokkal, a hálapénz elfogadásával kapcsolatosak. A 2020. évi C. törvény (továbbiakban: Eszjv.) hatályba lépését és annak következményeit tártam fel. Az egészségügyben történő vesztegetések ellenőrzésével megbízott Nemzeti Védelmi Szolgálat bemutatását követően a büntetőjogban mélyedtem el. A feljelentéssel végződő megbízhatósági vizsgálatok, és más úton bíróságra kerülő ügyek elemzését végeztem el. Az Eszjv. előtti időszakban fontosnak tartottam a hálapénzzel kapcsolatos vélemények összegzését is.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Érzelmi intelligencia mérése kérdőíves felméréssel egészségügyi és nem egészségügyi dolgozók körében
    Győri, Péter; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A diplomamunka elsődleges célja, hogy összehasonlítsa a magyar egészségügyben dolgozók érzelmi intelligenciáját a nem egészségügyben dolgozókéval. Ezt megelőzően felvezetésre kerülnek azon tények, hogy miért is fontosak az érzelmek, azok forrásai és szabályzásuk. Ezen információk alapján egy összefoglaló képet kapunk az érzelmi intelligenciáról (EQ), illetve annak kiemelkedő szerepéről. Említésre kerül továbbá ezen tényezők menedzseri szemszögből való kritikussága. A diplomamunka második felében pedig az ehhez kapcsolódó, érzelmi intelligenciát mérő kérdőíves kutatás menete, eredményei és elemzése látható. Végül a kiértékelt adatokból leszűrt következtetések és megfogalmazódott javaslatok olvashatóak.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A penicillin használatának vizsgálata Magyarországon
    Lévainé, Gyöngyi; Szabó; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Diplomadolgozatomban bemutatom a penicillin használatának alakulását. Az antibiotikum rezisztens törzsek megjelenését, terjedését, valamint annak mértékét. Miért is jelent problémát a rezisztens törzsek kialakulása, és hogyan lehet ez ellen tenni, valamennyire visszaszorítani. Különböző cselekvési terveket mutatok be a rezisztencia csökkentése érdekében, hogyan lehet megelőzni a feleslegesen felírt és alkalmazott antibiotikumok alkalmazását és hogyan lehet elősegíteni a megfelelő használatot.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek változása hazánk konvergencia régióiban a COVID-19 járványt követően
    Dr. Ács, Pongrác; Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Jelen egészséggazdasági kutatás a fizikai inaktivitásnak köszönhető egészségügyi terhek számszerűsítésével foglalkozik a legfrissebb OEP/NEAK adatbázisok segítségével, a változások a megjelenítésével. A COVID-19 világjárványt követően először a hazai konvergencia régiókban számszerűsítve a fizikai inaktivitásnak köszönhető nemzetgazdasági terheket. A kutatás során a nemzetközileg PAR index segítségével modellszámítások törtétek a fizikai aktivitással bizonyítottan szoros kapcsolatban álló betegségtípusok és szövődményeik vonatkozásában, felhasználva a 2022-es NEAK és EUROBAROMETER szekunder adatbázisokat és 2018-as konvergencia régiók értékeit a változások nyomonkövetésére. Jelen kutatás során bizonyítást nyert, a konvergencia régiókban a fizikailag inaktív társadalom aránya tovább növekedett, illetve fizikai inaktivitással összefüggésben lévő betegségtípusok tekintetében a betegségterhek szintén emelkedtek éves szinten 28,5 Mrd forinttal. A PAR mutatószám alapján a betegségterhek 27%-a volt betudható a fizikai inaktivitásnak (72,2 Mrd forint), leginkább szív és érrendszeri betegségek, illetve a depresszió és szövődményeikben, feltételezhetően a COVID-19-es világjárvány befolyására. A modellszámítások alapján a konvergencia régiókban a fizikai inaktivitással szoros kapcsolatban lévő betegségteher és szövődményei esetében éves közel 6,9 Mrd forint nemzetgazdasági megtakarítás feltételezhető a fizikai inaktivitás 10%-kos csökkentésével. Eredményeink alapján, esetleges újabb pandémia alkalmával a fizikai aktivitás protektív hatásának közegészségügyi előnyöket biztosító, gyakorlati realizálása javasolt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A meningococcus elleni vakcinafelvétel és az általános tájékozottság alakulásának és összefüggéseinek bemutatása magyarországi viszonylatban
    Vencli, István; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A meningococcus okozta agyhártyagyulladás és szepszis egy ritkán előforduló, rendkívül súlyos tünetekkel járó, potenciálisan halálos betegség, amely jelentős terhet ró mind az egyénre, mind az egészségügyi ellátó rendszerekre. Azon túl, hogy nagyon magas a betegség halálozási aránya, a túlélők jelentős része maradandó károsodással gyógyul, ami kihatással van a beteg teljes életére, életminőségére. A betegség elleni védekezés alappillére a megelőzés, és ennek leghatékonyabb eszköze a védőoltás, a védőoltással történő immunizálás. Diplomamunkámban többek között azt vizsgáltam, hogy a világ többi részén, hogyan, milyen stratégiák mentén alakították ki a meningococcus elleni immunizációs programokat, és melyek azok az elemek, intézkedések, amelyek beépíthetőek a hazai védőoltási programba. A kutatási részben pedig azt mértem fel, hogy milyen az invazív meningococcus betegség ismertsége, a lakosság tájékozottsága a témában, és hogyan viszonyulnak a védőoltás nyújtotta előnyökhöz. A kutatási eredmények feldolgozását a service design módszertan segítségével végeztem el. Választásom azért esett erre a viszonylag új elemzési és tervezési módra, mert úgy gondolom, hogy egészségügyi menedzserként szükség van új, ügyfélközpontú, innovatív eszközök, módszerek bevonására a hatékony működés biztosításához, nemcsak a saját, hanem intézményi vagy rendszerszinten is.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatási megoldások itthon és külföldön
    dr. Ruzsnavszkyné dr. Nádró, Bíborka; Dózsa, Csaba László; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az európai és a nyugati világ országainak demográfiai adatai elöregedő tendenciát mutatnak. Ezek alapján az Európai Unió tagországaiban az elkövetkező 30 évben a 65 évnél idősebbek száma 41%-kal fog növekedni. A tartós ápolás-gondozásra vonatkozó stratégia tervezésekor fontos olyan célokat megfogalmazni, melyek között kiemelt szerepet kap az otthoni körülmények között történő hosszantartó ápolás és a non-formális, informális segítségnyújtás támogatása. Emellett hangsúlyt kell fektetni a területi egyenlőtlenségek felszámolására és az ellátási formákhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására. A döntéshozók céljává kell tenni egy hatékony, fenntartható, elérhető és megfizethető szolgáltatásrendszer kialakítását és fenntartását. Ennek érdekében hangsúlyt kell fektetni a humánkapacitás fejlesztésére, a tudásszint növelésére, valamint a megfelelő ellátást nyújtó intézményrendszer kialakítására és fejlesztésére
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A mechanikus thrombectomia, mint intervenciós radiológiai ellátás változásmenedzsmentje a Debreceni Egyetemen
    Hadar, Péter István; Varga, Mihály; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A stroke világszinten évente 15 millió embert érint, ennek harmadában a kór, halálos kimenetelű, azonban a betegek nagy része, ha túl is éli, olyan tartós rokkantsággal kell tovább élnie, amely jelentős gazdasági és egészségügyi terhet jelent. Az összes stroke eset körülbelül 13%-a vérzéses, 87%-a ischaemiás stroke. A tanulmányban az utóbbival foglalkozunk, valamint azon esetekkel, melyek endovascularis terápiával (mechanikus thrombectómiával-MT) kezelhetők. Statisztikai vizsgálatokat végeztem a DE KK OKK DSA laborjában történt eseteken, valamint megvizsgáltam az eljárást és a laboratóriumot jellemző főbb összetevőket és menedzselési nehézségeket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Magyar Honvédség Egészségügyi Központban akkreditált vizsgáló laboratóriumok minőségirányítási rendszerének kialakítása, és annak kihívásai
    Veress, Enikő; Dombrádi, Viktor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozatom témája a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban akkreditált vizsgálólaboratóriumok akkreditációja, és a minőségirányítási rendszerek kialakítása és annak kihívásai a MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány alapján. A központi téma a minőségirányítási rendszerek kialakítása, valamint tapasztalatainak feldolgozása. Minőségirányítási megbízottként, és belső auditorként szerzett munkahelyi tapasztalataim indokolta az adott témát. Három vizsgálólaboratóriumnál már kialakított minőségirányítási rendszerek felülvizsgálata, működési tapasztalatait, és annak és feldolgozását érintette. Kutatási eszközöm, egy nyitott kérdésekkel alkotott kérdőív, a laboratóriumok vezetőinek interjújával, majd a kapott információk feldolgozása és kiértékelése, valamint az akkreditált laboratóriumok minőségirányítási rendszerének áttekintése, átvizsgálása, 5 évre visszamenőleg, melyben feldolgoztam a vezetőségi átvizsgálási jegyzőkönyveket, és azok megállapításit, melyek tartalmazzák az rendszer auditokkal kapcsolatos eltéréseket, eltérési jelentéseket is, így ezzel egy átfogó kép került kialakításra az adott laboratóriumokról.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Orvosi sportközösség szervezése és működtetése a mindennapokban.
    dr. Bana, Richárd; Papp, Csaba Sándor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Magyarországnak az OECD Egészség Statisztika (2023) adatai alapján az európai országok között a legrosszabb az elhízási mutatója, hiszen a lakosság 68%-a túlsúlyos vagy elhízott. Orvos alapítótársaimmal 2016-ban létrehoztuk a Mozaik Med életmódváltó orvosi projektet, melyben 6 éve szervezünk heti rendszerességgel ingyenes közösségi futásokat Debrecenben, Nyíregyházán és egyéb helyeken. A diplomadolgozatban áttekintettem a Mozaik Med Sportegyesület, mint orvosi sportközösség tevékenységeit és eredményeit SWOT analízis során és a nonprofit, közhasznú szervezet elmúlt 5 év lezárt évének a pénzügyi elemzését is áttekintettem. A szervezet erősségei: alulról jövő szervezet, ingyenes közösségi futások szervezése, saját nagy városi rendezvény szervezése és elhivatott vezetői csapat. Gyengeségei: főállású munkavállalók hiánya, pénzügyi labilitás. Lehetőségek: terjeszkedés (10 városos program), országos-nemzeti-határon túli program, illetve intézményesített sportközösségi hálózat építése. Kockázatok: terjeszkedéssel kapcsolatos korlátok, HR kiégés veszélye. Azért dolgozik Kelet-Magyarországon a Mozaik Med Sportegyesület orvosi és futónagyköveti csapata, hogy hétről hétre minél több sportolni vágyót mozgasson meg és javuljon Magyarország lakosságának az egészségi állapota.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Pszichoterápiás lehetőségek obes betegek rehabilitációs ellátásában
    Dr. Szigyártó, István Dezső; Lukács, Márton; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az obezitás(elhízás) világjárványként terjed, bizonyos számítások szerint 2035-re a Föld lakosságának több, mint a fele(4 milliárd ember) túlsúlyos vagy elhízott lesz. A terápiás megközelítés hosszú évek óta változatlan, alapja: a diéta, az életmód-magatartás megváltoztatása, a rendszeres fizikai aktivitás, a gyógyszeres kezelés, továbbá a morbid elhízottakban a gyomorszűkítő műtét is szóba jön. Az egyre súlyosbodó helyzetre reagálva a legújabb szakmai protokollok és kiadványok irányváltást jeleznek, egyre nagyobb hangsúlyt kap a magatartás változtatás fontossága. Diplomamunkám célja az obezitás kezelésében jelenleg alkalmazható pszichoterápiás módszerek bemutatása, illetve rehabilitációs osztályon való alkalmazhatóságuk vizsgálata. A dolgozatban hangsúlyozni szerettem volna az elhízásnak az egészségügyi rendszerekre és a gazdaságra gyakorolt egyre drámaibb hatásait is. A betegség kezelése osztályos körülmények között tűnik a leghatékonyabbnak, ahol több társszakma képviselteti magát: orvos, gyógytornász, dietetikus, pszichológus, ugyanakkor az ellátható betegek száma limitált. Sürgető kormányzati és globális intézkedésekre van szükség az obezitás terjedésének a megfékezésére.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A robotsebészet jelene és jövője az egészségügyben
    Papp, Annamária; Dr.Kalasné Dr. Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az technológia fejlődése az egészségügyet sem kerülte el, megjelenése még kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában. A robotasszisztált sebészet biztató eredményekkel kecsegtet kecsegtetnek mind a betegek, mind pedig a szakemberek számára. Dolgozatomban ismertetem a robotsebészet fogalmát, típusait, valamint bemutatom az előnyeit és hátrányait. Feltérképezem mely területeken bizonyult a módszer eredményesnek és mára már a gyakorlat részét képezi. Ezt követően az egészségügyi rendszerek különböző modelljeit, és a robotsebészet elterjedését, jelenlegi helyzetét vizsgálom Skóciában, az Egyesült Államokban és Magyarországon. Arra keresem a választ, hogy melyik egészségügyi modellben működik legeredményesebben a robotasszisztált sebészeti eljárás és hogyan lehetne ezt a tapasztalatot a magyarországi gyakorlatba is átültetni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szervezeti magatartás vizsgálata kérdőíves felméréssel a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Anyagcsere Betegségek Részlegén
    Harangi , Mariann; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az egészségügyben dolgozók személyiségjegyei, viselkedési szokásai és érzelmi intelligenciája iránt egyre nagyobb az érdeklődés a nemzetközi kutatások terén. Célul tűztem ki a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Anyagcsere Betegségek Tanszékén dolgozó, 15 fiatal laboratóriumi kutatómunkát végző, valamint 17 rezidenséként vagy szakorvosként a betegellátásban, belgyógyászati osztályon dolgozó fiatal orvos bevonásával egy kérdőíves vizsgálatsor elvégzését. A személyiségtípus felméréséhez Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) rendszert, a konfliktuskezelési szokások vizsgálatához a Thomas-Killmann konfliktuskezelési modellt, az emberi magatartás szinonim klaszterinek azonosítására a Big Five modellt, míg az érzelmi intelligencia felmérésére az EQ tesztet választottam. A Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) rendszer tesztjének eredményei alapján a laboratóriumi munkatársaim között nagyobb arányban fordul elő introvertált típus, ami arra utal, hogy a kommunikációra talán több időt kell szánni ezekkel a kollégáimmal, mint az orvosként dolgozókkal, ugyanakkor a személyiségtípusok sokszínűsége mindkét csoportra jellemző, ami kedvező a csoportok megfelelő egyensúlya szempontjából, hiszen a csoporton belül a különböző típusok kiegészíthetik, támogathatják egymás tevékenységét. A konfliktuskezelési stratégiákat illetően a laboratóriumban dolgozó kollégák a problémamegoldó stratégiát preferálják, míg az orvosi munkát végzőknek kompromisszumkereső a leggyakrabban alkalmazott stratégiája. A Big Five személyiségkérdőív értékelésének alapján a legnagyobb különbség a két csoport között a barátságosság dimenzió esetén látható, ami a kutató csoportnál 69%, míg az orvos csoportnál ennél jelentősen magasabb, 78%, illetve az orvosok esetén ugyancsak magasabb az érzelmi instabilitás dimenzió %-os értéke is. Az érzelmi intelligenciát mérő teszt eredményei alapján a két vizsgált csoport EQ értékei között nem találtunk szignifikáns különbséget, mindkét csoport eredménye kiválónak minősül. A kapott eredmények segíthetnek megérteni a két csoport eltérő viselkedését és reakcióit a mindennapi munkavégzés során, valamint rávilágítanak a szervezeti magatartással kapcsolatos ismeretek fontosságára.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház Nyíregyházi Jósa András Tagkórház Neurológiai Osztályának finanszírozása
    Szoboszlai, Éva; Dózsa, Csaba László; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Nyíregyházi Jósa András Tagkórház Neurológiai osztályának finanszírozását mutatja be a dolgozat. Külön-külön bemutatva a járóbeteg szakellátás, a kúraszerű ellátás és a fekvőbeteg szakellátás finanszírozását. Nagyobb hangsúly fektettem a fekvőbeteg ellátás finanszírozásának bemutatására. Tíz évre visszamenőleg (2013-2022) gyűjtöttem össze a teljesítmény adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldaláról. Az adatokat a neurológiai és a stroke szakmára szűrtem le országos, megyei és intézeti szinten is. Az intézményi szintű szűrésnél még tovább szűkítettem a kört a súlyponti kórházakra. Az adatok feldolgozásához szükséges átrendezést követően grafikonokat készítettem, hogy könnyebben össze tudjam hasonlítani a kórházakat a szakmát illetően. A hazai és a külföldi irodalmakat is próbáltam felkutatni ezzel a témával kapcsolatban. A talált cikkeket, könyvrészleteket szintén ismertettem a dolgozatomban.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az egészségügyi szakdolgozók személyiség típusának vizsgálata a Karcagi Kátai Gábor Kórházban
    Horváthné Vass, Erzsébet; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A kutatásomat a Karcagi Kátai Gábor Kórházban folytattam le „Az egészségügyi szakdolgozók személyiség típusának vizsgálata a Karcagi Kátai Gábor Kórházban” címmel. A vizsgálatomba az Intézmény fekvő-és, járóbeteg ellátás és a diagnosztika területén dolgozó egészségügyi szakdolgozókat vontam be. A célkitűzésemben szerepelt az egészségügyi szakdolgozók munkakörével, a munkatársakkal való viszonyuk elégedettségének, valamint a saját munkateljesítményük megítélésének elégedettségének megismerése, és a személyiség típusok feltárása. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy mind a három elégedettségi mutatóra (munkakör, munkatársi viszony és a munkateljesítmény) az 5 pontértékű skálán 4 és 5 közötti pontértéket adtak, átlagosan 4,33 a pontérték. A kutatásomban a kérdőívet kitöltők közül 8 féle személyiségtípust lehetett bekategorizálni, melyből az ellenőrök csoportja (ISFJ, ESFJ, ISTJ) 75 %-ban kiemelkedő. Nem mutatkozott szignifikáns összefüggés a személyiségtípus és a munkakörrel, munkahelyi kapcsolattal, és a munkateljesítményükkel való elégedettség között.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A különleges jogrend hatása a gyógyszeriparra egészségügyi veszélyhelyzet idején
    Halász, Roland; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    2020. március 11-én a Kormány a terjedő koronavírus-járvány miatt a teljes országra kiterjedő egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett ki, ezzel Magyarországon különleges jogrend lépett életbe. A járványmegfékezés érdekében hozott intézkedések felforgatták a mindennapi életet, a cégek, intézmények működését. A diplomadolgozatomban azt vizsgálom, hogy a különleges jogrend, ezen belül is az egészségügyi veszélyhelyzet milyen hatással volt a gyógyszeriparra. Elsősorban a gyógyszeralapanyag gyártókra, azon belül is a plazmaközpontokra koncentrálok. Mivel centrumvezető vagyok egy plazmaközpontban, személyesen éltem át a COVID-19 pandémia alatti egészségügyi veszélyhelyzeti jogrend hatásait. A pandémia során a fent említett problémák megjelentek a plazmaközpont összes szervezeti egységében, úgymint a készletgazdálkodás, a HR, a pénzügy, a minőségbiztosítás, valamint az orvosszakmai, a menedzsment és a jogi szabályozási területen. Ezeken keresztül mutatom be a plazmaközpontokra nehezülő jogrendi hatásokat az egészségügyi veszélyhelyzet idején, valamint megoldási javaslatokat mutatok be, hogy egy esetleges újabb egészségügyi veszélyhelyzet bevezetésekor hogyan lehetne hatékonyabb rendszert működtetni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szívelégtelen betegek magas szintű gondozásának fejlesztése Magyarországon
    Dr. Borbély, Attila; Dr. Dózsa, Csaba László; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A szívelégtelenség a szív károsodása következtében létrejövő komplex klinikai szindróma, mely a hazai népesség 1-2%-át érinti. A kórkép nagymértékben rontja a betegek életminőségét, magas halálozással jár, hazánkban is komoly gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. Nemzetközi evidenciák alapján a dedikált Szívelégtelenség Ambulanciákon gondozott betegek optimálisabb gyógyszeres és eszközös kezelésben részesülnek, jobb funkcionális stádiumba kerülnek, javul az életminőségük, jelentősen csökkennek a hospitalizációs és mortalitási mutatóik is. Jelen munkában áttekintést nyújtunk a szívelégtelenségben szenvedő betegek optimális gondozási stratégiájáról, az ehhez kapcsolódó nemzetközi és hazai kihívásokról. A hazai szívelégtelenség gondozás fejlesztése, elérhetőségének, hozzáférhetőségének javítása és potenciális Szívelégtelenség Ambulancia hálózat létrehozása érdekében egy országos online kérdőív segítségével felmértük a Kardiológiai Szakrendelések infrastrukturális helyzetét, humán erőforrás lehetőségeit, felmerülő fejlesztési és továbbképzési igényeit. A kérdőívet 28 kardiológiai szakrendelő vezetője töltötte ki (kitöltési arány 45%). A négy vizsgált hazai régióban a kardiológiai járóbeteg szakellátásban 2022-ben ellátott szívelégtelen betegek száma az összes kardiológiai betegszám 5-20%-át tette ki. A kardiológiai járóbeteg szakrendelésekhez kapcsolódó fekvőbeteg intézetek negyedében található hemodinamikai laboratórium, elektrofiziológiai laboratóriumi háttér ugyanakkor mindösszesen egy intézetben állt rendelkezésre, fekvőbeteg rehabilitációs osztály pedig az intézmények mintegy harmadában működött. A kardiológus szakorvosok átlagéletkora hasonló volt az összes vizsgált magyarországi régióban (52 év). Az egy intézményre jutó kardiológus szakorvosok száma jelentősen magasabb volt a Közép-magyarországi és a dunántúli régióban. Az egy orvos által 2022-ben ellátott általános kardiológiai esetek, valamint a szívelégtelen betegek száma jelentősen magasabb volt az alföldi régióban. A szakasszisztensek átlagéletkora legalacsonyabb az alföldi (45 év), míg legmagasabb az Észak-magyarországi (54 év) régióban volt. A kardiológiai szakrendelések 88%-ában érhető el echokardiográfiás készülék, távmonitorizálását lehetővé tevő eszközök mindösszesen két intézetben állnak rendelkezésre. Nátriuretikus peptid (NP) meghatározására a válaszadók több, mint kétharmadában (68%) van lehetőség, ugyanakkor csak 21%-uk rendelkezik erre elkülönített költségkerettel. Gyógytornász, dietetikus, pszichológus és szociális munkás a szakrendelők, több mint kétharmadában elérhető, míg hospice ellátásra mindösszesen csak az intézetek közel ötödében van lehetőség. A válaszadó 28 intézmény 128 szakorvosának 67 %-a szívesen részt venne szívelégtelenség gondozás fókuszú továbbképzésen az elkövetkező 5 évben. A kérdőívet kitöltő kardiológusok 54%-a szeretne Szívelégtelenség Ambulanciát létrehozni, további 39% véleménye szerint az intézményükben jelenleg nem állnak rendelkezésre az ehhez szükséges feltételek (többletszolgáltatók hiánya, az alacsony szakasszisztensi létszám, kompetencia hiánya). A felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a szívelégtelenség ellátás bizonyos területein (diagnosztikai eszközök) a nemzetközi irodalomban közölt adatokhoz hasonló a hazai helyzet, addig más területeken (például telemedicina és távmonitorozás) a kardiológiai szakrendelőink rosszul teljesítenek. Az egészségügyi szakemberek (szakorvosok és szakasszisztensek) szívelégtelenség irányú továbbképzésére jelentős igény mutatkozik, az ezirányú szakképzés elérhetősége hazánkban ugyanakkor jelentősen korlátozott, ennek megszervezése kulcsfontosságú. A szívelégtelenség gondozása összetett folyamat, amely magában foglalja a betegség korai felismerését, az életmódváltást, az orvosi gyógyszeres és eszközös kezelést, a betegségmonitorozást és a szövődmények megelőzését. Fontos elemei közé tartozik a betegoktatás, diétás tanácsadás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő gyógyszerszedés és a rendszeres orvosi személyes vagy távkonzultáció. A gondozás legfontosabb kihívásai hazánkban is a betegoktatás, a szívelégtelenség szakasszisztensek hiánya, az egészségügyi rendszer túlterheltsége és a betegek egészségügyi ellátáshoz való eltérő hozzáférhetősége. A szívelégtelen betegek strukturált gondozása kulcsfontosságú a betegek életminőségének javításában és mortalitásának csökkentésében. A gondozás során egységes hazai stratégia kialakítása, a betegek és az őket ellátó személyzet szervezett egészségügyi oktatása, a betegek öngondoskodásának támogatása, az egészségügyi rendszer hatékonyságának és a betegek egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása kiemelt jelentőséggel bír.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A cukorbetegség mentális állapotra gyakorolt hatásának vizsgálata kérdőíves felmérés segítségével
    Lovácsi, Márk; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A diploma dolgozatomban a cukorbetegség mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgáltam kérdőíves módszerrel. Első lépésként szakirodalmi oldalról vizsgáltam meg a témát. Részletesen mutattam be a cukorbetegség típusait, szövődményeit valamint a kezelési lehetőségeit. Mindezek után rátértem a betegségteher és a szorongás témakörére. A vizsgálatban két kérdőívet alkalmaztam, a betegség indexet és az egészségszorongás kérdőívet. Miután az eredményeket összegeztem, kiderült, hogy a cukorbetegség együtt jár a betegségteher és az egészségszorongás magas szintjével, azonban a cukorbetegség típusa, a nem, az életkor, a betegség fennállásának hossza, a kezelés módja mind befolyásoló tényezőnek tekinthető.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A súlyos sérültek ellátásának szervezési kérdései a Jász- Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház - Rendelőintézetben
    Juhász, István; Szabó, Attila Péter; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozatban bemutatom a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház - Rendelőintézetben az elmúlt években a súlyos traumás sérültek ellátásával kapcsolatos átalakításokat. Összefoglalom a súlyos sérültek csapatszintű, trauma-team megközelítésű ellátásának lényegét. Részletezem az ehhez kapcsolódó képzést, valamint az oktatás megszervezésével járó kihívásokat. Bemutatom az alkalmazott oktatási módszereket, gyakorlati technikákat. Dolgozói kérdőív, illetve az ellátások retrospektív értékelésével megállapítom az új módszer előnyeit, feltárom hibáit. SWOT analízisben összegzem az elvégzett munkát, és keresek további fejlődési lehetőségeket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az öngyógyszerezés helyzete Magyarországon.
    Tariné Tóth, Melinda; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Diplomamunkám elkészítése során „Az öngyógyszerezés helyzete Magyarországon” volt a kutatásom témája. Célkitűzésem volt a magyar emberek vény nélküli gyógyszerek fogyasztási szokásainak felmérése, a beteg-együttműködés feltérképezése, a gyógyszerreklámok befolyásoló hatásának vizsgálata. Arra kerestem a választ, hogy a lakosságnak hogyan, miben lehetne vagy kellene több segítséget nyújtani az öngyógyszerezésben, beteg együttműködés javításában. Megvizsgáltam a betegek és az egészségügyi szakemberek kommunikációját, és ezekben rejlő, még ki nem aknázott lehetőségeket. Adatokkal alátámasztom a beteg együttműködés fontosságát, vizsgálom a rá ható tényezőket. Célul tűztem ki, hogy valós képet kapjak az öngyógyszerezés helyzetéről, és lehetőségeiről. A kutatás feltárja, hogy a magyarok milyen gyakran és milyen körülmények között vesznek be vény nélkül kapható gyógyszereket, milyen típusú gyógyszereket használnak, és milyen okokból. A kutatás eredményei alapján hatékony beavatkozásokat lehetne kidolgozni az öngyógyszerezés javítása és a kockázatok csökkentése érdekében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Orvostanhallgatók betegadatokhoz való hozzáférésének és azok kutatási célú felhasználásának jogi szabályozása és gyakorlata
    Szabó, Attila Ádám; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A modern európai jogrendben számos nemzetközi egyezmény, irányelv és rendelet vezetett a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogokat biztosító mai szabályozottságához. A komputerizáltság és internet elterjedése egyre szélesebb körű regulázást kívánt meg a jogalkotóktól. Idővel, elengedhetetlenné vált egy egységes európai uniós szabályozás kialakítása az adatbiztonság garantálása érdekében. Az Európai Unió GDPR néven elhíresült adatvédelmi rendelete minden korábbinál szigorúbban szabályozza az Unió területén működő szervezetek és vállalatok adatkezelési és adatfeldolgozási tevékenységét, súlyos szankciókat állapít meg a rendeletet be nem tartó társaságok számára. A Debreceni Egyetemen mind a diplomamunka készítés, mind a Tudományos Diákkörben folytatott munka önálló kutatási tevékenységen alapul, amely az általános orvos szak tekintetében számos esetben jár együtt a GDPR hatálya alá tartozó személyes adatok kezelésével és feldolgozásával. Az UDMED medikai rendszer 2021. június 30-ai bevezetésétől napjainkig az orvostanhallgatók betegadatokhoz való hozzáférése és azok kutatási célú felhasználása a Debreceni Egyetem Regionális és Intézményi Kutatásetikai Bizottságának (RKEB/IKEB) (újabb intézkedésig hatályos) áthidaló javaslata szerint történik, ellentmondások figyelhetőek meg a szabályzatokkal szemben. Diplomamunka kutatásom során a célkitűzéseimnek megfelelően kritikai elemzéssel vizsgáltam a Debreceni Egyetemen tanuló orvostanhallgatókra vonatkozó, hatályos adatvédelmi és adatkezelési szabályzatokat (beleértve a TDT Etikai engedélyekről és tudományos adatgyűjtésről című tájékoztatását), elvégeztem összehasonlító elemzésüket a Szegedi Tudományegyetem szabályzataival. Emellett a Google Űrlapok alkalmazás segítségével felmértem az orvostanhallgatók adatkezelési gyakorlatait és a jelenleg érvényben lévő szabályzati keretekkel kapcsolatos tapasztalatait. Összevetettem a szabályzati keretek szövegezését a mindennapos gyakorlati megvalósulással. A kiértékelésre, a leíró statisztika elkészítésére és az eredmények grafikus ábrázolására a Microsoft Excel programot alkalmaztam. A kérdőívet 39 hallgató töltötte ki. A kitöltő hallgatók 64,1%-a dolgozott humán adatokkal, míg 35,9%-uk nem kezelt vagy dolgozott fel emberekhez köthető információkat. A humán adatokkal dolgozó hallgatók 80%-a kezelt személyazonosításra alkalmas, személyes adatokat. Kilenc kitöltő gyűjtötte ki a kutatásához szükséges adatokat a medikai rendszerből. Három hallgató alkalmazta a papír alapú dokumentációt a munkája során. Két hallgató mind a medikai rendszert, mind a papír alapú dokumentációt feldolgozta, míg 6 hallgató a témavezetőjétől kapott adatbázist elemezte. Összességében a kitöltők közel 30%-a alkalmazta a medikai rendszert kutatásai során. Eredményeim rávilágítottak, hogy komoly adatvédelmi kérdéseket felvető módon a medikai rendszert alkalmazó kitöltők 55,6%-a a témavezetője felhasználói azonosítójával lépett be a rendszerbe, míg 44,4%-uk a hatályos áthidaló javaslat tájékoztatása ellenére saját felhasználói azonosítóval rendelkezett. A felmérés eredményeiből kiderült továbbá, hogy egyes hallgatók az informálódás számos módját kihasználták a kutatómunka elkezdése előtt, míg más hallgatók – vélhetően információ hiány miatt, saját hibájukon kívül – semmilyen, de legalábbis semmilyen hivatalos forrásból nem tájékozódtak a teendőikről. A két egyetem adatvédelmi szabályzatai a GDPR által támasztott elvárásoknak teljes mértékben megfelelően regulázzák a hallgatói kutatásokra vonatkozó adatvédelmi szabályokat. Mindazonáltal a Szegedi Tudományegyetem szabályzatában lefektetett lépések egyszerűbbek, könnyebben teljesíthetőek. Következtetésként levonható, hogy elemi szükség lenne a debreceni szabályzat harmonizálására az UDMED bevezetését követő változások alapján, fontos lenne a korlátozott felhasználói azonosító igénylés visszaállítása. Ez garantálná az adatbiztonságot a medikai rendszerek alkalmazása során. Emellett mind az engedélyeztetés menetén, mind a medikai rendszer hozzáférésén szükséges lenne egyszerűsíteni. Megoldást jelenthet az UDMED futtatása privát számítógépeken belső hálózaton, vagy kutatási számítógépek beszerzése a tanszékekre. A megfelelő oktatást az e-learning alkalmazásával lehetne biztosítani. A felület vizsgák lebonyolítására és tanúsítványok kiállítására is alkalmas. Az átfogó hallgatói tájékoztatást a TDT bevonásával lehetne megalapozni. A szemeszterek elején tartott tájékoztatók, körüzenetek, folyamatábrák és nyilvános TDK felelős listák mind előre mutatóak volnának. Diplomamunka kutatásom rávilágított a Debreceni Egyetemen folyó hallgatói kutatások esetleges hiányosságaira. A kapott eredményeket felhasználva a szabályzat harmonizálható.