Hallgatói dolgozatok (Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
- TételKorlátozottan hozzáférhetőAz alapellátás finanszírozásaA diplomamunka témája aktuális és számos problémát hordoz magában. Az egészségügy egy rendkívül költségigényes szektor, mely folyamatos finanszírozási gondokkal küszködik. A diplomunka írása során az egészségügyi rendszerek bemutatását követően a egészségügyi alapellátás finanszírozásának jogi szabályozását ismertetem. Majd a Fegyverneki Orvosi Rendelő 2022. évi költségvetésének elemzése során arra a hipotézisre keresem a választ, mely szerint az alapellátás valóban alulfinanszírozott. A Rendelőben működő ellátási formák elemzése során láthatjuk, hogy melyek azok a területek, ahol a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő általi finanszírozás nem elegendő a működéshez. Majd a problémák felvetése és esetleges megoldási javaslatok zárják az elemzést.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőAz angiográfiás műtő finanszírozásaAz ÉPC-HK működő három angiográfiás műtő tevékenységét vizsgáltam finanszírozás, betegforgalom, költséghatékonyság szempontjából.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőA diabetes retinopathiat befolyásoló tényezők vizsgálataA diabetes mellitus (DM) napjaink egyik legkomolyabb kihívást jelentő megbetegedése. A DM számos szövődménye közül kiemelt jelentőségű a retinopathia, ami a látás folyamatos romlásával, akár teljes vaksággal is járhat. Célunk a Debreceni Egyetemen proliferatív és nem-proliferatív diabetes retinopathiaval diagnosztizált páciensek között a laboreredményekben, társbetegségekben és farmakoterápiában feltételezett eltérések feltárása. A laboreredményeknél szignifikáns eltérést kaptunk az ALB, ALP, CRP, GFR, GLU, GPT, HbA1C, kreatinin, LDL, urea értékek vonatkozásában. Kategórikus változók közül a nem, vakság, krónikus vesebetegség és akut myocardialis infrarctus tekintetében, míg gyógyszerelés szempontjából a GLP-1 agonisták, metformin és inzulin terápiában kaptunk szignifikáns különbséget a csoportok között. Logisztikus regresszióval proliferatív retinopathiaban jelentősen magasabb az esélye a vakságnak, infarctusnak, alacsony (<30 ml/perc/1,73 m2) GFR és magasabb (>9 mmol/l) urea értéknek, valamint az inzulin terápiai is jóval gyakoribb ebben a csoportban.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőA rehabilitációs ellátások finanszírozásának változásaA rehabilitáció intézményrendszere az elmúlt két évtizedben jelentős változáson ment keresztül. A szakdolgozat bemutatja a rehabilitációs kapacítások változásait, a 43/1999.(III.3.) Korm.Rendelet módosításain és szakirodalom kutatáson keresztül a rehabilitáció fekvőbeteg szakellátás finanszírozásának mérföldköveit, valamint az új finanszírozási modell bevezetése érdekében tett erőfeszítéseket
- TételKorlátozottan hozzáférhetőA cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris halálozások összefüggésének vizsgálata a gazasági fejlettség tükrébenBevezetés: A cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris megbetegedések világviszonylatban vezető halálokokként tarthatók számon. Az ezekkel a betegségekkel összefüggő mortalitás országonként eltérést mutat, mely összefüggésben állhat az adott ország gazdasági fejlettségével, azonban ebben a témában korábban nem történt ilyen jellegű kutatás. Kutatásunk fő célja annak bemutatása, hogy a gazdasági jólét növekedése, illetve az országok gazdasági fejlettsége milyen hatással van a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris megbetegedések okozta halálozásra. Módszerek: Elemzésünk a European Health for All (HFA-DB) adataira épült, mely során az aggregált adatok összegyűjtését követően korrelációs és determinációs koefficiensek számítására került sor. A korrelációban szereplő változók a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris halálozások 100 000 főre vonatkoztatott incidenciája, valamint az egy főre jutó GDP voltak. Az adatok elemzése során megvizsgáltuk, hogy a két változó közötti kapcsolat leírható-e másodfokú polinomiális függvényekkel, valamint korreláció analízissel. Eredmények: A kialakult görbék értelmezése alapján megállapítható, hogy szignifikáns kapcsolat van a vizsgált tényezők között, mivel a megfigyelt országok esetében az R érték 1- hez közeli volt. A cerebrovaszkuláris betegségek esetén az R értékek 0,7044 és 0,9815 közötti; a kardiovaszkuláris betegségek esetén pedig 0,7019 és 0,9862 közötti értékek voltak. Kijelenthetjük, hogy minden esetben az egy főre jutó GDP növekedésével párhuzamosan csökkent a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozások incidenciája. Megbeszélés: A kutatás eredménye azért fontos, mert hozzájárulhat olyan országok egészségpolitikájának, egészségügyi rendszerének fejlesztéséhez, ahol még nem tapasztalható a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozások incidenciájának csökkenése; illetve adott országban megjósolhatja egyes népbetegségek által okozott halálozások előfordulását az adott ország gazdasági fejlettsége ismeretében.