Hallgatói dolgozatok (Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 98)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Orvosi sportközösség szervezése és működtetése a mindennapokban.
    dr. Bana, Richárd; Papp, Csaba Sándor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Magyarországnak az OECD Egészség Statisztika (2023) adatai alapján az európai országok között a legrosszabb az elhízási mutatója, hiszen a lakosság 68%-a túlsúlyos vagy elhízott. Orvos alapítótársaimmal 2016-ban létrehoztuk a Mozaik Med életmódváltó orvosi projektet, melyben 6 éve szervezünk heti rendszerességgel ingyenes közösségi futásokat Debrecenben, Nyíregyházán és egyéb helyeken. A diplomadolgozatban áttekintettem a Mozaik Med Sportegyesület, mint orvosi sportközösség tevékenységeit és eredményeit SWOT analízis során és a nonprofit, közhasznú szervezet elmúlt 5 év lezárt évének a pénzügyi elemzését is áttekintettem. A szervezet erősségei: alulról jövő szervezet, ingyenes közösségi futások szervezése, saját nagy városi rendezvény szervezése és elhivatott vezetői csapat. Gyengeségei: főállású munkavállalók hiánya, pénzügyi labilitás. Lehetőségek: terjeszkedés (10 városos program), országos-nemzeti-határon túli program, illetve intézményesített sportközösségi hálózat építése. Kockázatok: terjeszkedéssel kapcsolatos korlátok, HR kiégés veszélye. Azért dolgozik Kelet-Magyarországon a Mozaik Med Sportegyesület orvosi és futónagyköveti csapata, hogy hétről hétre minél több sportolni vágyót mozgasson meg és javuljon Magyarország lakosságának az egészségi állapota.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A hálapénz problematikája, jogi vetületei és jelentősége az egészségügyben
    Luketics, Barbara; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A diplomadolgozatom a hálapénz jelenségét kutattam. A kialakulásának történeti háterének feltárása után a dolgozat témájában kulcsfontosságú fogalmakat igyekeztem tisztázni. Összegyűjtöttem a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, melyek az orvosi díjazásokkal, a hálapénz elfogadásával kapcsolatosak. A 2020. évi C. törvény (továbbiakban: Eszjv.) hatályba lépését és annak következményeit tártam fel. Az egészségügyben történő vesztegetések ellenőrzésével megbízott Nemzeti Védelmi Szolgálat bemutatását követően a büntetőjogban mélyedtem el. A feljelentéssel végződő megbízhatósági vizsgálatok, és más úton bíróságra kerülő ügyek elemzését végeztem el. Az Eszjv. előtti időszakban fontosnak tartottam a hálapénzzel kapcsolatos vélemények összegzését is.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Érzelmi intelligencia mérése kérdőíves felméréssel egészségügyi és nem egészségügyi dolgozók körében
    Győri, Péter; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A diplomamunka elsődleges célja, hogy összehasonlítsa a magyar egészségügyben dolgozók érzelmi intelligenciáját a nem egészségügyben dolgozókéval. Ezt megelőzően felvezetésre kerülnek azon tények, hogy miért is fontosak az érzelmek, azok forrásai és szabályzásuk. Ezen információk alapján egy összefoglaló képet kapunk az érzelmi intelligenciáról (EQ), illetve annak kiemelkedő szerepéről. Említésre kerül továbbá ezen tényezők menedzseri szemszögből való kritikussága. A diplomamunka második felében pedig az ehhez kapcsolódó, érzelmi intelligenciát mérő kérdőíves kutatás menete, eredményei és elemzése látható. Végül a kiértékelt adatokból leszűrt következtetések és megfogalmazódott javaslatok olvashatóak.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Pszichoterápiás lehetőségek obes betegek rehabilitációs ellátásában
    Dr. Szigyártó, István Dezső; Lukács, Márton; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az obezitás(elhízás) világjárványként terjed, bizonyos számítások szerint 2035-re a Föld lakosságának több, mint a fele(4 milliárd ember) túlsúlyos vagy elhízott lesz. A terápiás megközelítés hosszú évek óta változatlan, alapja: a diéta, az életmód-magatartás megváltoztatása, a rendszeres fizikai aktivitás, a gyógyszeres kezelés, továbbá a morbid elhízottakban a gyomorszűkítő műtét is szóba jön. Az egyre súlyosbodó helyzetre reagálva a legújabb szakmai protokollok és kiadványok irányváltást jeleznek, egyre nagyobb hangsúlyt kap a magatartás változtatás fontossága. Diplomamunkám célja az obezitás kezelésében jelenleg alkalmazható pszichoterápiás módszerek bemutatása, illetve rehabilitációs osztályon való alkalmazhatóságuk vizsgálata. A dolgozatban hangsúlyozni szerettem volna az elhízásnak az egészségügyi rendszerekre és a gazdaságra gyakorolt egyre drámaibb hatásait is. A betegség kezelése osztályos körülmények között tűnik a leghatékonyabbnak, ahol több társszakma képviselteti magát: orvos, gyógytornász, dietetikus, pszichológus, ugyanakkor az ellátható betegek száma limitált. Sürgető kormányzati és globális intézkedésekre van szükség az obezitás terjedésének a megfékezésére.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kommunikáció jelentősége és következménye az egészségügyi intézményekben
    Várza-Máté, Edit; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Diplomadolgozatomban egy olyan témát dolgoztam fel és elemeztem ki részletesen, mely véleményem szerint napjainkban kiemelten aktuális. Az egészségügyi szakdolgozók, illetve orvos és beteg közötti megfelelő kommunikáció eredményessége érdekében kiemelt hangsúlyt szükséges fektetni a kommunikáció fejlesztésre, esetlegesen javítására. Diplomadolgozatom szakmai fejezetében széleskörű áttekintést nyújtok a definíciók mellett az orvos, szakdolgozó, valamint a beteg kommunikációjának jelentőségéről, nehézségeiről és következményeiről, valamint a jelenleg fennálló esetleges problémákról. Kutatásomban kérdőíves felméréssel, valamint interjúk készítésével szeretném a felállított hipotéziseimet alátámasztani, továbbá a kérdőív és interjú készítés során tapasztaltakat mutatom be az olvasó részére. Az eredmény kimutatást saját következtetéseimmel, valamint egyéni megoldási javaslatokkal mutatom be, a téma és az elért eredmény tartalmának jelentőségét hangsúlyozva.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az egynapos sebészet bevezetésének előnyei a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján
    Dr. Papp, Zoltán; Dr. Kalasné Dr. Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Dolgozatomban ismertetem az egynapos sebészeti betegellátás fogalmát, röviden kitérek annak történelmi hátterére és intézményi típusaira. Részletezem az előnyöket és a hátrányokat. Ezt követően bemutatom az egynapos sebészet jelenlegi általános helyzetét Európában és Magyarországon. Diplomadolgozatom központi témája az egynapos sebészet lehetőségeinek vizsgálata a DE Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészet és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján. Megvizsgálom, hogy 2023-ban mennyi egynapos sebészeti beavatkozást hajtottak végre, és hány olyan műtét történt, amit egynaposként is elvégezhettek volna, de ez valamiért mégsem valósult meg. Elemzem, hogy financiális szempontból milyen előnyökkel járna, ha minél több egynapos műtétet végezne a vizsgált ellátóhely.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Korunk népbetegsége a diabetes
    Kovács, Annamária; Dózsa, Csaba László; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A diabetes prévalancia emelkedése világjárványként terjed. A betegségre fordított költségek hatalmas összegeket tesznek ki, egészségpolitikailag negatív irányba billenő mérleggel. A kezelésükkel foglalkozó egészségügyi dolgozók megterhelése pedig óriási. Dolgozatom kérdőíves módszerrel, kvantitatív értékeléssel végeztem. A diabetesben vezető helyet az elhízás eredményezi, potenciális következménye. A diabetesben szenvedők támogatása mind terápiás, mind anyagi helyzetével kapcsolatban képet kapunk a gazdasági helyzetről, változásokról.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Onkológiai betegút ismertetése hazai vonatkozásban nemzetközi áttekintéssel
    Hamar, Dorina; Dózsa, Csaba László; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések vezetik a morbiditás és mortalitási mutatókat. Egy onkológiai beteg útja az ellátórendszerben nagyon összetett és bonyolult. Ahhoz, hogy az ellátó intézményekben a megfelelő módon tudjon működni az integrált onkológiai betegút, centrumszintű betegútszervezésre van szükség a kiegyensúlyozott ellátás érdekében. Dolgozatomban ismertetem egy onkológiai beteg útját az ellátórendszerben az első lépcsőfoktól kezdve, egészen a terápia megkezdéséig. Melyik lépésnek miért van jelentősége, illetve, annak hiánya milyen következményekkel járhat a páciens számára. Milyen nehézségekkel kell megküzdenie a páciensnek, akár a várólisták által, mely meghosszabbítják egy-egy ellátás időfaktorát. Primer kutatásomban mélyinterjúkat készítettem olyan szakemberekkel akik a sugárterápia- , onkológia- , hospice ellátással, illetve betegút-menedzsmenttel foglalkoznak.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az elhízás közegészségügyi vonatkozásai és terhei Magyarországon
    Misák, Eleonóra; Varga, Mihály; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az elhízás közegészségügyi jelentőséggel bír, elterjedtsége, növekvő tendenciái, társbetegsége, a halálozásra és a megbetegedésre gyakorolt hatása, valamint költségvonzatai miatt. Diplomamunkámban ezen okokat ismertettem és fejtettem ki bővebben, valamint tanulmányoztam az elhízás pathogenezisét, epidemiológiáját, pszichológiai tényezőit és a COVID–19-el való kapcsolatát. Friss adatokkal élve bemutattam az elhízottak arányát Magyarországon, Európában és az egész világot tekintve. A rossz táplálkozási szokások okozta betegségek globális problémát jelentenek. A túlsúly és az elhízás miatt drámaian megnövekedett egészségügyi kiadások, valamint a hosszú és rövid távú következmények miatt ez korunk legégetőbb egészségügyi problémája, amely gazdaságilag nehezen finanszírozható. Az elhízás növekvő tendenciájának megállításához egy partnerségi programra lenne szükség, amely nem csak az egészségügyi ágazatot, hanem a sportot, az oktatást, a kultúrát, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, a gazdaságot és a helyi önkormányzatokat is bevonja.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A csoportszerepek vizsgálata a Belbin kérdőív segítségével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórház Mozgásszervi Sebészeti Osztályán
    Dr. Sztányi, István; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Dolgozatom témájának választásában az motivált, hogy az általam vezetett osztály vezetéséhez olyan módszert ismerhessek és dolgozhassak fel, amely segít abban, hogy az egyre szűkülő humánerőforrást olyan korszerű, szakmai irányelvek alapján irányíthassam, amely segít a betegellátás színvonalának megtartásában, fejlesztésében, illetve segít kezelni azokat az anomáliákat, amelyek az emberi tényezőből fakadhatnak. Diplomamunkám célja, hogy a Belbin-féle Csapattagtípus kérdőív segítségével hatékonyan lehessen felmérni azokat a területeket, ahol a kutatásom eredményei felhasználhatóak lesznek az általam irányított osztályon. A Belbin teszt segít a csoportmunkában betöltött szerepek definiálásában és meghatározásában. Ugyanakkor olyan kérdések megválaszolásában is is hasznos lehet, hogy a megfelelő csoportszerepek alkalmazásával, hogyan lehet a jövőben növelni a csapathatékonyságot, a munkahelyi elégedettséget, a motivációt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A penicillin használatának vizsgálata Magyarországon
    Lévainé, Gyöngyi; Szabó; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Diplomadolgozatomban bemutatom a penicillin használatának alakulását. Az antibiotikum rezisztens törzsek megjelenését, terjedését, valamint annak mértékét. Miért is jelent problémát a rezisztens törzsek kialakulása, és hogyan lehet ez ellen tenni, valamennyire visszaszorítani. Különböző cselekvési terveket mutatok be a rezisztencia csökkentése érdekében, hogyan lehet megelőzni a feleslegesen felírt és alkalmazott antibiotikumok alkalmazását és hogyan lehet elősegíteni a megfelelő használatot.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szervezeti magatartás vizsgálata kérdőíves felméréssel a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Anyagcsere Betegségek Részlegén
    Harangi , Mariann; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az egészségügyben dolgozók személyiségjegyei, viselkedési szokásai és érzelmi intelligenciája iránt egyre nagyobb az érdeklődés a nemzetközi kutatások terén. Célul tűztem ki a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Anyagcsere Betegségek Tanszékén dolgozó, 15 fiatal laboratóriumi kutatómunkát végző, valamint 17 rezidenséként vagy szakorvosként a betegellátásban, belgyógyászati osztályon dolgozó fiatal orvos bevonásával egy kérdőíves vizsgálatsor elvégzését. A személyiségtípus felméréséhez Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) rendszert, a konfliktuskezelési szokások vizsgálatához a Thomas-Killmann konfliktuskezelési modellt, az emberi magatartás szinonim klaszterinek azonosítására a Big Five modellt, míg az érzelmi intelligencia felmérésére az EQ tesztet választottam. A Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) rendszer tesztjének eredményei alapján a laboratóriumi munkatársaim között nagyobb arányban fordul elő introvertált típus, ami arra utal, hogy a kommunikációra talán több időt kell szánni ezekkel a kollégáimmal, mint az orvosként dolgozókkal, ugyanakkor a személyiségtípusok sokszínűsége mindkét csoportra jellemző, ami kedvező a csoportok megfelelő egyensúlya szempontjából, hiszen a csoporton belül a különböző típusok kiegészíthetik, támogathatják egymás tevékenységét. A konfliktuskezelési stratégiákat illetően a laboratóriumban dolgozó kollégák a problémamegoldó stratégiát preferálják, míg az orvosi munkát végzőknek kompromisszumkereső a leggyakrabban alkalmazott stratégiája. A Big Five személyiségkérdőív értékelésének alapján a legnagyobb különbség a két csoport között a barátságosság dimenzió esetén látható, ami a kutató csoportnál 69%, míg az orvos csoportnál ennél jelentősen magasabb, 78%, illetve az orvosok esetén ugyancsak magasabb az érzelmi instabilitás dimenzió %-os értéke is. Az érzelmi intelligenciát mérő teszt eredményei alapján a két vizsgált csoport EQ értékei között nem találtunk szignifikáns különbséget, mindkét csoport eredménye kiválónak minősül. A kapott eredmények segíthetnek megérteni a két csoport eltérő viselkedését és reakcióit a mindennapi munkavégzés során, valamint rávilágítanak a szervezeti magatartással kapcsolatos ismeretek fontosságára.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Orvostanhallgatók betegadatokhoz való hozzáférésének és azok kutatási célú felhasználásának jogi szabályozása és gyakorlata
    Szabó, Attila Ádám; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A modern európai jogrendben számos nemzetközi egyezmény, irányelv és rendelet vezetett a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogokat biztosító mai szabályozottságához. A komputerizáltság és internet elterjedése egyre szélesebb körű regulázást kívánt meg a jogalkotóktól. Idővel, elengedhetetlenné vált egy egységes európai uniós szabályozás kialakítása az adatbiztonság garantálása érdekében. Az Európai Unió GDPR néven elhíresült adatvédelmi rendelete minden korábbinál szigorúbban szabályozza az Unió területén működő szervezetek és vállalatok adatkezelési és adatfeldolgozási tevékenységét, súlyos szankciókat állapít meg a rendeletet be nem tartó társaságok számára. A Debreceni Egyetemen mind a diplomamunka készítés, mind a Tudományos Diákkörben folytatott munka önálló kutatási tevékenységen alapul, amely az általános orvos szak tekintetében számos esetben jár együtt a GDPR hatálya alá tartozó személyes adatok kezelésével és feldolgozásával. Az UDMED medikai rendszer 2021. június 30-ai bevezetésétől napjainkig az orvostanhallgatók betegadatokhoz való hozzáférése és azok kutatási célú felhasználása a Debreceni Egyetem Regionális és Intézményi Kutatásetikai Bizottságának (RKEB/IKEB) (újabb intézkedésig hatályos) áthidaló javaslata szerint történik, ellentmondások figyelhetőek meg a szabályzatokkal szemben. Diplomamunka kutatásom során a célkitűzéseimnek megfelelően kritikai elemzéssel vizsgáltam a Debreceni Egyetemen tanuló orvostanhallgatókra vonatkozó, hatályos adatvédelmi és adatkezelési szabályzatokat (beleértve a TDT Etikai engedélyekről és tudományos adatgyűjtésről című tájékoztatását), elvégeztem összehasonlító elemzésüket a Szegedi Tudományegyetem szabályzataival. Emellett a Google Űrlapok alkalmazás segítségével felmértem az orvostanhallgatók adatkezelési gyakorlatait és a jelenleg érvényben lévő szabályzati keretekkel kapcsolatos tapasztalatait. Összevetettem a szabályzati keretek szövegezését a mindennapos gyakorlati megvalósulással. A kiértékelésre, a leíró statisztika elkészítésére és az eredmények grafikus ábrázolására a Microsoft Excel programot alkalmaztam. A kérdőívet 39 hallgató töltötte ki. A kitöltő hallgatók 64,1%-a dolgozott humán adatokkal, míg 35,9%-uk nem kezelt vagy dolgozott fel emberekhez köthető információkat. A humán adatokkal dolgozó hallgatók 80%-a kezelt személyazonosításra alkalmas, személyes adatokat. Kilenc kitöltő gyűjtötte ki a kutatásához szükséges adatokat a medikai rendszerből. Három hallgató alkalmazta a papír alapú dokumentációt a munkája során. Két hallgató mind a medikai rendszert, mind a papír alapú dokumentációt feldolgozta, míg 6 hallgató a témavezetőjétől kapott adatbázist elemezte. Összességében a kitöltők közel 30%-a alkalmazta a medikai rendszert kutatásai során. Eredményeim rávilágítottak, hogy komoly adatvédelmi kérdéseket felvető módon a medikai rendszert alkalmazó kitöltők 55,6%-a a témavezetője felhasználói azonosítójával lépett be a rendszerbe, míg 44,4%-uk a hatályos áthidaló javaslat tájékoztatása ellenére saját felhasználói azonosítóval rendelkezett. A felmérés eredményeiből kiderült továbbá, hogy egyes hallgatók az informálódás számos módját kihasználták a kutatómunka elkezdése előtt, míg más hallgatók – vélhetően információ hiány miatt, saját hibájukon kívül – semmilyen, de legalábbis semmilyen hivatalos forrásból nem tájékozódtak a teendőikről. A két egyetem adatvédelmi szabályzatai a GDPR által támasztott elvárásoknak teljes mértékben megfelelően regulázzák a hallgatói kutatásokra vonatkozó adatvédelmi szabályokat. Mindazonáltal a Szegedi Tudományegyetem szabályzatában lefektetett lépések egyszerűbbek, könnyebben teljesíthetőek. Következtetésként levonható, hogy elemi szükség lenne a debreceni szabályzat harmonizálására az UDMED bevezetését követő változások alapján, fontos lenne a korlátozott felhasználói azonosító igénylés visszaállítása. Ez garantálná az adatbiztonságot a medikai rendszerek alkalmazása során. Emellett mind az engedélyeztetés menetén, mind a medikai rendszer hozzáférésén szükséges lenne egyszerűsíteni. Megoldást jelenthet az UDMED futtatása privát számítógépeken belső hálózaton, vagy kutatási számítógépek beszerzése a tanszékekre. A megfelelő oktatást az e-learning alkalmazásával lehetne biztosítani. A felület vizsgák lebonyolítására és tanúsítványok kiállítására is alkalmas. Az átfogó hallgatói tájékoztatást a TDT bevonásával lehetne megalapozni. A szemeszterek elején tartott tájékoztatók, körüzenetek, folyamatábrák és nyilvános TDK felelős listák mind előre mutatóak volnának. Diplomamunka kutatásom rávilágított a Debreceni Egyetemen folyó hallgatói kutatások esetleges hiányosságaira. A kapott eredményeket felhasználva a szabályzat harmonizálható.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szívelégtelen betegek magas szintű gondozásának fejlesztése Magyarországon
    Dr. Borbély, Attila; Dr. Dózsa, Csaba László; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A szívelégtelenség a szív károsodása következtében létrejövő komplex klinikai szindróma, mely a hazai népesség 1-2%-át érinti. A kórkép nagymértékben rontja a betegek életminőségét, magas halálozással jár, hazánkban is komoly gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. Nemzetközi evidenciák alapján a dedikált Szívelégtelenség Ambulanciákon gondozott betegek optimálisabb gyógyszeres és eszközös kezelésben részesülnek, jobb funkcionális stádiumba kerülnek, javul az életminőségük, jelentősen csökkennek a hospitalizációs és mortalitási mutatóik is. Jelen munkában áttekintést nyújtunk a szívelégtelenségben szenvedő betegek optimális gondozási stratégiájáról, az ehhez kapcsolódó nemzetközi és hazai kihívásokról. A hazai szívelégtelenség gondozás fejlesztése, elérhetőségének, hozzáférhetőségének javítása és potenciális Szívelégtelenség Ambulancia hálózat létrehozása érdekében egy országos online kérdőív segítségével felmértük a Kardiológiai Szakrendelések infrastrukturális helyzetét, humán erőforrás lehetőségeit, felmerülő fejlesztési és továbbképzési igényeit. A kérdőívet 28 kardiológiai szakrendelő vezetője töltötte ki (kitöltési arány 45%). A négy vizsgált hazai régióban a kardiológiai járóbeteg szakellátásban 2022-ben ellátott szívelégtelen betegek száma az összes kardiológiai betegszám 5-20%-át tette ki. A kardiológiai járóbeteg szakrendelésekhez kapcsolódó fekvőbeteg intézetek negyedében található hemodinamikai laboratórium, elektrofiziológiai laboratóriumi háttér ugyanakkor mindösszesen egy intézetben állt rendelkezésre, fekvőbeteg rehabilitációs osztály pedig az intézmények mintegy harmadában működött. A kardiológus szakorvosok átlagéletkora hasonló volt az összes vizsgált magyarországi régióban (52 év). Az egy intézményre jutó kardiológus szakorvosok száma jelentősen magasabb volt a Közép-magyarországi és a dunántúli régióban. Az egy orvos által 2022-ben ellátott általános kardiológiai esetek, valamint a szívelégtelen betegek száma jelentősen magasabb volt az alföldi régióban. A szakasszisztensek átlagéletkora legalacsonyabb az alföldi (45 év), míg legmagasabb az Észak-magyarországi (54 év) régióban volt. A kardiológiai szakrendelések 88%-ában érhető el echokardiográfiás készülék, távmonitorizálását lehetővé tevő eszközök mindösszesen két intézetben állnak rendelkezésre. Nátriuretikus peptid (NP) meghatározására a válaszadók több, mint kétharmadában (68%) van lehetőség, ugyanakkor csak 21%-uk rendelkezik erre elkülönített költségkerettel. Gyógytornász, dietetikus, pszichológus és szociális munkás a szakrendelők, több mint kétharmadában elérhető, míg hospice ellátásra mindösszesen csak az intézetek közel ötödében van lehetőség. A válaszadó 28 intézmény 128 szakorvosának 67 %-a szívesen részt venne szívelégtelenség gondozás fókuszú továbbképzésen az elkövetkező 5 évben. A kérdőívet kitöltő kardiológusok 54%-a szeretne Szívelégtelenség Ambulanciát létrehozni, további 39% véleménye szerint az intézményükben jelenleg nem állnak rendelkezésre az ehhez szükséges feltételek (többletszolgáltatók hiánya, az alacsony szakasszisztensi létszám, kompetencia hiánya). A felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a szívelégtelenség ellátás bizonyos területein (diagnosztikai eszközök) a nemzetközi irodalomban közölt adatokhoz hasonló a hazai helyzet, addig más területeken (például telemedicina és távmonitorozás) a kardiológiai szakrendelőink rosszul teljesítenek. Az egészségügyi szakemberek (szakorvosok és szakasszisztensek) szívelégtelenség irányú továbbképzésére jelentős igény mutatkozik, az ezirányú szakképzés elérhetősége hazánkban ugyanakkor jelentősen korlátozott, ennek megszervezése kulcsfontosságú. A szívelégtelenség gondozása összetett folyamat, amely magában foglalja a betegség korai felismerését, az életmódváltást, az orvosi gyógyszeres és eszközös kezelést, a betegségmonitorozást és a szövődmények megelőzését. Fontos elemei közé tartozik a betegoktatás, diétás tanácsadás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő gyógyszerszedés és a rendszeres orvosi személyes vagy távkonzultáció. A gondozás legfontosabb kihívásai hazánkban is a betegoktatás, a szívelégtelenség szakasszisztensek hiánya, az egészségügyi rendszer túlterheltsége és a betegek egészségügyi ellátáshoz való eltérő hozzáférhetősége. A szívelégtelen betegek strukturált gondozása kulcsfontosságú a betegek életminőségének javításában és mortalitásának csökkentésében. A gondozás során egységes hazai stratégia kialakítása, a betegek és az őket ellátó személyzet szervezett egészségügyi oktatása, a betegek öngondoskodásának támogatása, az egészségügyi rendszer hatékonyságának és a betegek egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása kiemelt jelentőséggel bír.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A cukorbetegség mentális állapotra gyakorolt hatásának vizsgálata kérdőíves felmérés segítségével
    Lovácsi, Márk; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A diploma dolgozatomban a cukorbetegség mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgáltam kérdőíves módszerrel. Első lépésként szakirodalmi oldalról vizsgáltam meg a témát. Részletesen mutattam be a cukorbetegség típusait, szövődményeit valamint a kezelési lehetőségeit. Mindezek után rátértem a betegségteher és a szorongás témakörére. A vizsgálatban két kérdőívet alkalmaztam, a betegség indexet és az egészségszorongás kérdőívet. Miután az eredményeket összegeztem, kiderült, hogy a cukorbetegség együtt jár a betegségteher és az egészségszorongás magas szintjével, azonban a cukorbetegség típusa, a nem, az életkor, a betegség fennállásának hossza, a kezelés módja mind befolyásoló tényezőnek tekinthető.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek változása hazánk konvergencia régióiban a COVID-19 járványt követően
    Dr. Ács, Pongrác; Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Jelen egészséggazdasági kutatás a fizikai inaktivitásnak köszönhető egészségügyi terhek számszerűsítésével foglalkozik a legfrissebb OEP/NEAK adatbázisok segítségével, a változások a megjelenítésével. A COVID-19 világjárványt követően először a hazai konvergencia régiókban számszerűsítve a fizikai inaktivitásnak köszönhető nemzetgazdasági terheket. A kutatás során a nemzetközileg PAR index segítségével modellszámítások törtétek a fizikai aktivitással bizonyítottan szoros kapcsolatban álló betegségtípusok és szövődményeik vonatkozásában, felhasználva a 2022-es NEAK és EUROBAROMETER szekunder adatbázisokat és 2018-as konvergencia régiók értékeit a változások nyomonkövetésére. Jelen kutatás során bizonyítást nyert, a konvergencia régiókban a fizikailag inaktív társadalom aránya tovább növekedett, illetve fizikai inaktivitással összefüggésben lévő betegségtípusok tekintetében a betegségterhek szintén emelkedtek éves szinten 28,5 Mrd forinttal. A PAR mutatószám alapján a betegségterhek 27%-a volt betudható a fizikai inaktivitásnak (72,2 Mrd forint), leginkább szív és érrendszeri betegségek, illetve a depresszió és szövődményeikben, feltételezhetően a COVID-19-es világjárvány befolyására. A modellszámítások alapján a konvergencia régiókban a fizikai inaktivitással szoros kapcsolatban lévő betegségteher és szövődményei esetében éves közel 6,9 Mrd forint nemzetgazdasági megtakarítás feltételezhető a fizikai inaktivitás 10%-kos csökkentésével. Eredményeink alapján, esetleges újabb pandémia alkalmával a fizikai aktivitás protektív hatásának közegészségügyi előnyöket biztosító, gyakorlati realizálása javasolt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatási megoldások itthon és külföldön
    dr. Ruzsnavszkyné dr. Nádró, Bíborka; Dózsa, Csaba László; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az európai és a nyugati világ országainak demográfiai adatai elöregedő tendenciát mutatnak. Ezek alapján az Európai Unió tagországaiban az elkövetkező 30 évben a 65 évnél idősebbek száma 41%-kal fog növekedni. A tartós ápolás-gondozásra vonatkozó stratégia tervezésekor fontos olyan célokat megfogalmazni, melyek között kiemelt szerepet kap az otthoni körülmények között történő hosszantartó ápolás és a non-formális, informális segítségnyújtás támogatása. Emellett hangsúlyt kell fektetni a területi egyenlőtlenségek felszámolására és az ellátási formákhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására. A döntéshozók céljává kell tenni egy hatékony, fenntartható, elérhető és megfizethető szolgáltatásrendszer kialakítását és fenntartását. Ennek érdekében hangsúlyt kell fektetni a humánkapacitás fejlesztésére, a tudásszint növelésére, valamint a megfelelő ellátást nyújtó intézményrendszer kialakítására és fejlesztésére
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A népegészségügyi feladatellátás kialakulása és jelenlegi jogi környezet
    Oláh , Zsuzsanna; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Magyarországon a népegészségügy egy nagyon fontos terület, amely a lakosság egészségének és jólétének előmozdítását, védelmét és javítását célozta meg. A kisebb-nagyobb járványok még jobban felhívták a figyelmet az egészség fontosságára és annak megőrzésére. A lakosság az egészséges életmódhoz való viszonyulása az egyik legfontosabb tényező. A magyarországi népegészségügy helyzetének megértése nagyon fontos mind a politikai döntéshozók, a kutatók, az egészségügyi szakemberek, és mind az érdekelt felek számára. Hazánk az évek során jelentős előrelépéseket tett a népegészségügy területén, melyben újabb és újabb kihívások jelentek meg. Ezek olyan kihívások, amelyek csak úgy kezelhetőek, ha a közösség, a háttérintézmények, az egészségügyi szolgáltatók és a civil szervezetek összefognak.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A SARS-COV-2 specifikus immunválasz laboratóriumi vizsgálatának népegészségügyi jelentősége
    Dr. Nagy, Béla; Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A COVID-19 a nemrégiben azonosított SARS-CoV-2 által okozott fertőző kórkép, ami Kínából kiindulva 2020. márciusában egy világjárvánnyá nőtte ki magát több, mint 670 millió ember megbetegedését és világszerte több, mint 6 millió fő halálozását okozva. A pandémia egyes hullámai az egészségügyi ellátórendszeren belül nemcsak a klinikai szakmákat állította új kihívások elé, hanem a rutin laboratóriumi diagnosztikában dolgozókat is a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatásával és követésével összefüggésben álló jelentős számú vizsgálatok elvégzése miatt. A diagnosztikai laboratóriumok által végzett szerológiai és celluláris vizsgálatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy követhető legyen a járvány terjedése, a lakosság immunizáltságának helyzete, valamint az oltások hatékonysága. Ezért diplomadolgozatomban célul tűztem ki ezen klinikai vizsgálatok népegészségügyi fontosságának az elemzését.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A betahisztin hatóanyagú készítmények magyarorzági gyógyszerpiaci példájának bemutatása
    Piros , Zsuzsanna; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az ideális helyzetben az orvosok mindig azt a terápiás lehetőséget választják, amely a legjobb eredményeket hozza a páciensek számára. De amikor felmerül egy originális gyógyszer generikus készítménnyel való helyettesítése a gyakorló orvosokban számos kérdés merülhet fel. Amikor egy originális gyógyszer szabadalmi védelme lejár, addigra már jelentős tudományos ismeret és orvosi tapasztalat halmozódik fel az adott hatóanyagcsoportról, ami lehetővé teszi az orvosok számára, hogy az információkra támaszkodva döntsenek a legmegfelelőbb kezelésről, még akkor is, ha a kezelési irányelvek csak általános ajánlásokat fogalmaznak meg. De a helyettesítő gyógyszerek választásakor nem csupán orvosszakmai, hanem gazdasági szempontokra is tekintettel kell lenni, mind a beteg, mind az egészségügyi rendszer oldaláról. Bár a szabadalmi védettség megszűnése és a gyógyszeripari vállalatok közötti versenyre való áttérés intenzív figyelmet kapott a tudományos közösségben, kevésbé ismert, hogy az egyes generikus piacok hogyan alakulnak hosszú távon. Diplomamunkám, és a hozzá kapcsolódó vizsgálatunk célja a generikus verseny hosszútávú hatásainak elméleti és gyakorlati áttekintése. Számos korábbi tanulmány szerint a generikus árverseny eszköz lehet a gyógyszerek hozzáférhetőségének javítására, és a gyógyszerkiadások mérséklésére is, mások vitatják ezeket a hatásokat, sőt a generikumok bevezetésének negatív, költségemelő hatása mellett érvelnek. Célkitűzésünk a betahisztin tartalmú generikus készítmények magyarországi gyógyszerpiacra lépésének elemzése, különös tekintettel a gyógyszerek hozzáférhetőségére. Ehhez betahisztin hatóanyagot tartalmazó, Magyarországon forgalomba hozatali engedélyezett, és forgalomba került gyógyszerek forgalmi adatait tekintettük át 2003-2023 közötti, húsz éves időszakban. Analízisünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Ártámogatási Főosztálya által közzétett gyógyszerforgalmi adatok felhasználásával végeztük. A gyógyszerforgalmi adatokon felül az egyes készítmények engedélyeztetésére, törzskönyvi törlésére, és termékhiányaira vonatkozó adatokat a NEAK gyógyszeradatbázisából nyertük. A vizsgált indikátorainak: betahisztin tartalmú készítmények forgalma terápiás napokban (DOT forgalom: days of treatment, terápiás napok száma) megadva, a éves összes fogyasztói ár, és az összes fizetett társadalombiztosítási támogatás (TB támogatás). Eredményeink szerint a generikumok piacralépésének eredményeként a gyógyszerek hozzáférhetősége javult. Az éves összes betahisztin hatóanyagforgalom nem változott jelentősen a vizsgált húsz év alatt. A fogyasztói oldal kiadásai, mind a betegek oldalán, mind az egészségügyi rendszer oldalán exponenciális csökkenő trendet mutattak a húsz éves vizsgált időszak alatt. A pénzügyi hozzáférés egyértelmű növekedése látható, a DOT forgalom tartós emelkedése nélkül. A DOT forgalom stabilitása arra utal, hogy a generikus verseny nem generál hamis keresletet. Hosszú távon azonban a versenypiaci tényezők korlátozzák a gyógyszer fizikai hozzáférhetőségét, ami a piacról való kivonulásokban jelentkezik. Az originális gyártó kivonulását követően mintegy tíz évvel a generikus gyártók kivonulása is megkezdődött, termékhiányt generálva, úgy, hogy a piacon nem jelent meg a betahisztin tartalmú készítmények helyettesítésére alkalmas innovatív készítmény ebben az indikációban. Összegzésként elmondható, hogy a generikus verseny több szempontból is ösztönzőleg hat a gyógyszerpiacokra, és a gyógyszergyártásra, különösen a gyógyszeripari innovációra. De hosszú távon egyéb ösztönzők is szükségesek a gyógyszerek fizikai hozzáférhetőségének biztosítására.