Hallgatói dolgozatok (Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 98)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mechanikus thrombectomia, mint intervenciós radiológiai ellátás változásmenedzsmentje a Debreceni EgyetemenHadar, Péter István; Varga, Mihály; DE--Gazdaságtudományi KarA stroke világszinten évente 15 millió embert érint, ennek harmadában a kór, halálos kimenetelű, azonban a betegek nagy része, ha túl is éli, olyan tartós rokkantsággal kell tovább élnie, amely jelentős gazdasági és egészségügyi terhet jelent. Az összes stroke eset körülbelül 13%-a vérzéses, 87%-a ischaemiás stroke. A tanulmányban az utóbbival foglalkozunk, valamint azon esetekkel, melyek endovascularis terápiával (mechanikus thrombectómiával-MT) kezelhetők. Statisztikai vizsgálatokat végeztem a DE KK OKK DSA laborjában történt eseteken, valamint megvizsgáltam az eljárást és a laboratóriumot jellemző főbb összetevőket és menedzselési nehézségeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Covid 19 járvány kapcsán felmerülő szervezési és menedzsment kérdések az urológia területénDr. Farkas, Antal; dr. Bányai-Márton Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatom témájaként - a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Urológiai Klinikájának dolgozójaként - a koronavírus járványt, mint változást generáló tényezőt, az általa a mindennapi orvosi tevékenységben okozott változásokat (ambuláns és fekvő beteg ellátások változása, műtéti prioritások meghatározása) és a pandémiára adott szervezeti válaszok ismertetését választottam. Egy rövid vírus történet és a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegség ismertetése után, a covid-19 járvány gazdasági, társadalmi, majd egészségügyi hatásait tekintem át a szakirodalom felhasználásával. Országosan és helyi (Debreceni Urológiai Klinika) szinten elemzem a járvány okozta változásokat az urológiai szakellátásban, számba veszem azokat az új helyzeteket amelyek a legnagyobb kihívást jelentették a szakmának. Végezetül pedig elemzem azokat az intézkedéseket, szervezési és menedzsment eljárásokat, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy a klinika tevékenysége folyamatos tudott maradni a járvány egész ideje alatt, úgy hogy nem került sor leállásra (lock down) és tömeges megbetegedésekre sem a dolgozók között. Összegzem azokat a lépéseket, hozzáállást, vezetői attitűdöt, válságmenedzselési gyakorlatot, amely lehetővé tette a klinika sikeres helytállását ebben a "big bang" - hard típusú változást generáló pandémiás időszakban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egynapos sebészet bevezetésének előnyei a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti KlinikájánDr. Papp, Zoltán; Dr. Kalasné Dr. Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatomban ismertetem az egynapos sebészeti betegellátás fogalmát, röviden kitérek annak történelmi hátterére és intézményi típusaira. Részletezem az előnyöket és a hátrányokat. Ezt követően bemutatom az egynapos sebészet jelenlegi általános helyzetét Európában és Magyarországon. Diplomadolgozatom központi témája az egynapos sebészet lehetőségeinek vizsgálata a DE Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészet és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján. Megvizsgálom, hogy 2023-ban mennyi egynapos sebészeti beavatkozást hajtottak végre, és hány olyan műtét történt, amit egynaposként is elvégezhettek volna, de ez valamiért mégsem valósult meg. Elemzem, hogy financiális szempontból milyen előnyökkel járna, ha minél több egynapos műtétet végezne a vizsgált ellátóhely.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Pszichoterápiás lehetőségek obes betegek rehabilitációs ellátásábanDr. Szigyártó, István Dezső; Lukács, Márton; DE--Gazdaságtudományi KarAz obezitás(elhízás) világjárványként terjed, bizonyos számítások szerint 2035-re a Föld lakosságának több, mint a fele(4 milliárd ember) túlsúlyos vagy elhízott lesz. A terápiás megközelítés hosszú évek óta változatlan, alapja: a diéta, az életmód-magatartás megváltoztatása, a rendszeres fizikai aktivitás, a gyógyszeres kezelés, továbbá a morbid elhízottakban a gyomorszűkítő műtét is szóba jön. Az egyre súlyosbodó helyzetre reagálva a legújabb szakmai protokollok és kiadványok irányváltást jeleznek, egyre nagyobb hangsúlyt kap a magatartás változtatás fontossága. Diplomamunkám célja az obezitás kezelésében jelenleg alkalmazható pszichoterápiás módszerek bemutatása, illetve rehabilitációs osztályon való alkalmazhatóságuk vizsgálata. A dolgozatban hangsúlyozni szerettem volna az elhízásnak az egészségügyi rendszerekre és a gazdaságra gyakorolt egyre drámaibb hatásait is. A betegség kezelése osztályos körülmények között tűnik a leghatékonyabbnak, ahol több társszakma képviselteti magát: orvos, gyógytornász, dietetikus, pszichológus, ugyanakkor az ellátható betegek száma limitált. Sürgető kormányzati és globális intézkedésekre van szükség az obezitás terjedésének a megfékezésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A népegészségügyi feladatellátás kialakulása és jelenlegi jogi környezetOláh , Zsuzsanna; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarMagyarországon a népegészségügy egy nagyon fontos terület, amely a lakosság egészségének és jólétének előmozdítását, védelmét és javítását célozta meg. A kisebb-nagyobb járványok még jobban felhívták a figyelmet az egészség fontosságára és annak megőrzésére. A lakosság az egészséges életmódhoz való viszonyulása az egyik legfontosabb tényező. A magyarországi népegészségügy helyzetének megértése nagyon fontos mind a politikai döntéshozók, a kutatók, az egészségügyi szakemberek, és mind az érdekelt felek számára. Hazánk az évek során jelentős előrelépéseket tett a népegészségügy területén, melyben újabb és újabb kihívások jelentek meg. Ezek olyan kihívások, amelyek csak úgy kezelhetőek, ha a közösség, a háttérintézmények, az egészségügyi szolgáltatók és a civil szervezetek összefognak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A SARS-COV-2 specifikus immunválasz laboratóriumi vizsgálatának népegészségügyi jelentőségeDr. Nagy, Béla; Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarA COVID-19 a nemrégiben azonosított SARS-CoV-2 által okozott fertőző kórkép, ami Kínából kiindulva 2020. márciusában egy világjárvánnyá nőtte ki magát több, mint 670 millió ember megbetegedését és világszerte több, mint 6 millió fő halálozását okozva. A pandémia egyes hullámai az egészségügyi ellátórendszeren belül nemcsak a klinikai szakmákat állította új kihívások elé, hanem a rutin laboratóriumi diagnosztikában dolgozókat is a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatásával és követésével összefüggésben álló jelentős számú vizsgálatok elvégzése miatt. A diagnosztikai laboratóriumok által végzett szerológiai és celluláris vizsgálatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy követhető legyen a járvány terjedése, a lakosság immunizáltságának helyzete, valamint az oltások hatékonysága. Ezért diplomadolgozatomban célul tűztem ki ezen klinikai vizsgálatok népegészségügyi fontosságának az elemzését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szívelégtelen betegek magas szintű gondozásának fejlesztése MagyarországonDr. Borbély, Attila; Dr. Dózsa, Csaba László; DE--Gazdaságtudományi KarA szívelégtelenség a szív károsodása következtében létrejövő komplex klinikai szindróma, mely a hazai népesség 1-2%-át érinti. A kórkép nagymértékben rontja a betegek életminőségét, magas halálozással jár, hazánkban is komoly gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. Nemzetközi evidenciák alapján a dedikált Szívelégtelenség Ambulanciákon gondozott betegek optimálisabb gyógyszeres és eszközös kezelésben részesülnek, jobb funkcionális stádiumba kerülnek, javul az életminőségük, jelentősen csökkennek a hospitalizációs és mortalitási mutatóik is. Jelen munkában áttekintést nyújtunk a szívelégtelenségben szenvedő betegek optimális gondozási stratégiájáról, az ehhez kapcsolódó nemzetközi és hazai kihívásokról. A hazai szívelégtelenség gondozás fejlesztése, elérhetőségének, hozzáférhetőségének javítása és potenciális Szívelégtelenség Ambulancia hálózat létrehozása érdekében egy országos online kérdőív segítségével felmértük a Kardiológiai Szakrendelések infrastrukturális helyzetét, humán erőforrás lehetőségeit, felmerülő fejlesztési és továbbképzési igényeit. A kérdőívet 28 kardiológiai szakrendelő vezetője töltötte ki (kitöltési arány 45%). A négy vizsgált hazai régióban a kardiológiai járóbeteg szakellátásban 2022-ben ellátott szívelégtelen betegek száma az összes kardiológiai betegszám 5-20%-át tette ki. A kardiológiai járóbeteg szakrendelésekhez kapcsolódó fekvőbeteg intézetek negyedében található hemodinamikai laboratórium, elektrofiziológiai laboratóriumi háttér ugyanakkor mindösszesen egy intézetben állt rendelkezésre, fekvőbeteg rehabilitációs osztály pedig az intézmények mintegy harmadában működött. A kardiológus szakorvosok átlagéletkora hasonló volt az összes vizsgált magyarországi régióban (52 év). Az egy intézményre jutó kardiológus szakorvosok száma jelentősen magasabb volt a Közép-magyarországi és a dunántúli régióban. Az egy orvos által 2022-ben ellátott általános kardiológiai esetek, valamint a szívelégtelen betegek száma jelentősen magasabb volt az alföldi régióban. A szakasszisztensek átlagéletkora legalacsonyabb az alföldi (45 év), míg legmagasabb az Észak-magyarországi (54 év) régióban volt. A kardiológiai szakrendelések 88%-ában érhető el echokardiográfiás készülék, távmonitorizálását lehetővé tevő eszközök mindösszesen két intézetben állnak rendelkezésre. Nátriuretikus peptid (NP) meghatározására a válaszadók több, mint kétharmadában (68%) van lehetőség, ugyanakkor csak 21%-uk rendelkezik erre elkülönített költségkerettel. Gyógytornász, dietetikus, pszichológus és szociális munkás a szakrendelők, több mint kétharmadában elérhető, míg hospice ellátásra mindösszesen csak az intézetek közel ötödében van lehetőség. A válaszadó 28 intézmény 128 szakorvosának 67 %-a szívesen részt venne szívelégtelenség gondozás fókuszú továbbképzésen az elkövetkező 5 évben. A kérdőívet kitöltő kardiológusok 54%-a szeretne Szívelégtelenség Ambulanciát létrehozni, további 39% véleménye szerint az intézményükben jelenleg nem állnak rendelkezésre az ehhez szükséges feltételek (többletszolgáltatók hiánya, az alacsony szakasszisztensi létszám, kompetencia hiánya). A felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a szívelégtelenség ellátás bizonyos területein (diagnosztikai eszközök) a nemzetközi irodalomban közölt adatokhoz hasonló a hazai helyzet, addig más területeken (például telemedicina és távmonitorozás) a kardiológiai szakrendelőink rosszul teljesítenek. Az egészségügyi szakemberek (szakorvosok és szakasszisztensek) szívelégtelenség irányú továbbképzésére jelentős igény mutatkozik, az ezirányú szakképzés elérhetősége hazánkban ugyanakkor jelentősen korlátozott, ennek megszervezése kulcsfontosságú. A szívelégtelenség gondozása összetett folyamat, amely magában foglalja a betegség korai felismerését, az életmódváltást, az orvosi gyógyszeres és eszközös kezelést, a betegségmonitorozást és a szövődmények megelőzését. Fontos elemei közé tartozik a betegoktatás, diétás tanácsadás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő gyógyszerszedés és a rendszeres orvosi személyes vagy távkonzultáció. A gondozás legfontosabb kihívásai hazánkban is a betegoktatás, a szívelégtelenség szakasszisztensek hiánya, az egészségügyi rendszer túlterheltsége és a betegek egészségügyi ellátáshoz való eltérő hozzáférhetősége. A szívelégtelen betegek strukturált gondozása kulcsfontosságú a betegek életminőségének javításában és mortalitásának csökkentésében. A gondozás során egységes hazai stratégia kialakítása, a betegek és az őket ellátó személyzet szervezett egészségügyi oktatása, a betegek öngondoskodásának támogatása, az egészségügyi rendszer hatékonyságának és a betegek egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása kiemelt jelentőséggel bír.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A meningococcus elleni vakcinafelvétel és az általános tájékozottság alakulásának és összefüggéseinek bemutatása magyarországi viszonylatbanVencli, István; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarA meningococcus okozta agyhártyagyulladás és szepszis egy ritkán előforduló, rendkívül súlyos tünetekkel járó, potenciálisan halálos betegség, amely jelentős terhet ró mind az egyénre, mind az egészségügyi ellátó rendszerekre. Azon túl, hogy nagyon magas a betegség halálozási aránya, a túlélők jelentős része maradandó károsodással gyógyul, ami kihatással van a beteg teljes életére, életminőségére. A betegség elleni védekezés alappillére a megelőzés, és ennek leghatékonyabb eszköze a védőoltás, a védőoltással történő immunizálás. Diplomamunkámban többek között azt vizsgáltam, hogy a világ többi részén, hogyan, milyen stratégiák mentén alakították ki a meningococcus elleni immunizációs programokat, és melyek azok az elemek, intézkedések, amelyek beépíthetőek a hazai védőoltási programba. A kutatási részben pedig azt mértem fel, hogy milyen az invazív meningococcus betegség ismertsége, a lakosság tájékozottsága a témában, és hogyan viszonyulnak a védőoltás nyújtotta előnyökhöz. A kutatási eredmények feldolgozását a service design módszertan segítségével végeztem el. Választásom azért esett erre a viszonylag új elemzési és tervezési módra, mert úgy gondolom, hogy egészségügyi menedzserként szükség van új, ügyfélközpontú, innovatív eszközök, módszerek bevonására a hatékony működés biztosításához, nemcsak a saját, hanem intézményi vagy rendszerszinten is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különeges jogrend hatása az egészségügyi veszélyhelyzet idején Lajosmizsén a járóbeteg szakellátás és a központi háziorvosi ügyleti ellátás területénTorma-Vály , Bettina; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarDiplomadolgozatommal célom volt bemutatni a Kormány által a különleges jogrendi időszak alatt hozott rendeletek, intézkedések miként hatottak az általam vizsgált Intézmény járóbeteg szakellátására és központi háziorvosi ügyeleti alapellátására. A COVID-19 egy igen nehéz időszak elé állította az Intézményt és annak működését. Dolgozatomban vizsgáltam továbbá, hogy mennyire voltak a hozott rendelkezések azonnal végrehajthatók, mennyire voltak egyértelműek a kihirdetett kormányrendeletek? A veszélyhelyzet ideje alatt voltak –e olyan intézkedések, melyek elhamarkodottnak, kevésbé átgondoltnak tűntek? Jelen dolgozatomban nagyobb részt jogszabályelemzést, továbbá szakirodalmi feldolgozást, kvalitatív kutatómunkát végeztem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elhízás közegészségügyi vonatkozásai és terhei MagyarországonMisák, Eleonóra; Varga, Mihály; DE--Gazdaságtudományi KarAz elhízás közegészségügyi jelentőséggel bír, elterjedtsége, növekvő tendenciái, társbetegsége, a halálozásra és a megbetegedésre gyakorolt hatása, valamint költségvonzatai miatt. Diplomamunkámban ezen okokat ismertettem és fejtettem ki bővebben, valamint tanulmányoztam az elhízás pathogenezisét, epidemiológiáját, pszichológiai tényezőit és a COVID–19-el való kapcsolatát. Friss adatokkal élve bemutattam az elhízottak arányát Magyarországon, Európában és az egész világot tekintve. A rossz táplálkozási szokások okozta betegségek globális problémát jelentenek. A túlsúly és az elhízás miatt drámaian megnövekedett egészségügyi kiadások, valamint a hosszú és rövid távú következmények miatt ez korunk legégetőbb egészségügyi problémája, amely gazdaságilag nehezen finanszírozható. Az elhízás növekvő tendenciájának megállításához egy partnerségi programra lenne szükség, amely nem csak az egészségügyi ágazatot, hanem a sportot, az oktatást, a kultúrát, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, a gazdaságot és a helyi önkormányzatokat is bevonja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hálapénz problematikája, jogi vetületei és jelentősége az egészségügybenLuketics, Barbara; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarA diplomadolgozatom a hálapénz jelenségét kutattam. A kialakulásának történeti háterének feltárása után a dolgozat témájában kulcsfontosságú fogalmakat igyekeztem tisztázni. Összegyűjtöttem a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, melyek az orvosi díjazásokkal, a hálapénz elfogadásával kapcsolatosak. A 2020. évi C. törvény (továbbiakban: Eszjv.) hatályba lépését és annak következményeit tártam fel. Az egészségügyben történő vesztegetések ellenőrzésével megbízott Nemzeti Védelmi Szolgálat bemutatását követően a büntetőjogban mélyedtem el. A feljelentéssel végződő megbízhatósági vizsgálatok, és más úton bíróságra kerülő ügyek elemzését végeztem el. Az Eszjv. előtti időszakban fontosnak tartottam a hálapénzzel kapcsolatos vélemények összegzését is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A penicillin használatának vizsgálata MagyarországonLévainé, Gyöngyi; Szabó; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarDiplomadolgozatomban bemutatom a penicillin használatának alakulását. Az antibiotikum rezisztens törzsek megjelenését, terjedését, valamint annak mértékét. Miért is jelent problémát a rezisztens törzsek kialakulása, és hogyan lehet ez ellen tenni, valamennyire visszaszorítani. Különböző cselekvési terveket mutatok be a rezisztencia csökkentése érdekében, hogyan lehet megelőzni a feleslegesen felírt és alkalmazott antibiotikumok alkalmazását és hogyan lehet elősegíteni a megfelelő használatot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cukorbetegség mentális állapotra gyakorolt hatásának vizsgálata kérdőíves felmérés segítségévelLovácsi, Márk; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarA diploma dolgozatomban a cukorbetegség mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgáltam kérdőíves módszerrel. Első lépésként szakirodalmi oldalról vizsgáltam meg a témát. Részletesen mutattam be a cukorbetegség típusait, szövődményeit valamint a kezelési lehetőségeit. Mindezek után rátértem a betegségteher és a szorongás témakörére. A vizsgálatban két kérdőívet alkalmaztam, a betegség indexet és az egészségszorongás kérdőívet. Miután az eredményeket összegeztem, kiderült, hogy a cukorbetegség együtt jár a betegségteher és az egészségszorongás magas szintjével, azonban a cukorbetegség típusa, a nem, az életkor, a betegség fennállásának hossza, a kezelés módja mind befolyásoló tényezőnek tekinthető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Korunk népbetegsége a diabetesKovács, Annamária; Dózsa, Csaba László; DE--Gazdaságtudományi KarA diabetes prévalancia emelkedése világjárványként terjed. A betegségre fordított költségek hatalmas összegeket tesznek ki, egészségpolitikailag negatív irányba billenő mérleggel. A kezelésükkel foglalkozó egészségügyi dolgozók megterhelése pedig óriási. Dolgozatom kérdőíves módszerrel, kvantitatív értékeléssel végeztem. A diabetesben vezető helyet az elhízás eredményezi, potenciális következménye. A diabetesben szenvedők támogatása mind terápiás, mind anyagi helyzetével kapcsolatban képet kapunk a gazdasági helyzetről, változásokról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az öngyógyszerezés helyzete Magyarországon.Tariné Tóth, Melinda; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarDiplomamunkám elkészítése során „Az öngyógyszerezés helyzete Magyarországon” volt a kutatásom témája. Célkitűzésem volt a magyar emberek vény nélküli gyógyszerek fogyasztási szokásainak felmérése, a beteg-együttműködés feltérképezése, a gyógyszerreklámok befolyásoló hatásának vizsgálata. Arra kerestem a választ, hogy a lakosságnak hogyan, miben lehetne vagy kellene több segítséget nyújtani az öngyógyszerezésben, beteg együttműködés javításában. Megvizsgáltam a betegek és az egészségügyi szakemberek kommunikációját, és ezekben rejlő, még ki nem aknázott lehetőségeket. Adatokkal alátámasztom a beteg együttműködés fontosságát, vizsgálom a rá ható tényezőket. Célul tűztem ki, hogy valós képet kapjak az öngyógyszerezés helyzetéről, és lehetőségeiről. A kutatás feltárja, hogy a magyarok milyen gyakran és milyen körülmények között vesznek be vény nélkül kapható gyógyszereket, milyen típusú gyógyszereket használnak, és milyen okokból. A kutatás eredményei alapján hatékony beavatkozásokat lehetne kidolgozni az öngyógyszerezés javítása és a kockázatok csökkentése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Orvostanhallgatók betegadatokhoz való hozzáférésének és azok kutatási célú felhasználásának jogi szabályozása és gyakorlataSzabó, Attila Ádám; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarA modern európai jogrendben számos nemzetközi egyezmény, irányelv és rendelet vezetett a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogokat biztosító mai szabályozottságához. A komputerizáltság és internet elterjedése egyre szélesebb körű regulázást kívánt meg a jogalkotóktól. Idővel, elengedhetetlenné vált egy egységes európai uniós szabályozás kialakítása az adatbiztonság garantálása érdekében. Az Európai Unió GDPR néven elhíresült adatvédelmi rendelete minden korábbinál szigorúbban szabályozza az Unió területén működő szervezetek és vállalatok adatkezelési és adatfeldolgozási tevékenységét, súlyos szankciókat állapít meg a rendeletet be nem tartó társaságok számára. A Debreceni Egyetemen mind a diplomamunka készítés, mind a Tudományos Diákkörben folytatott munka önálló kutatási tevékenységen alapul, amely az általános orvos szak tekintetében számos esetben jár együtt a GDPR hatálya alá tartozó személyes adatok kezelésével és feldolgozásával. Az UDMED medikai rendszer 2021. június 30-ai bevezetésétől napjainkig az orvostanhallgatók betegadatokhoz való hozzáférése és azok kutatási célú felhasználása a Debreceni Egyetem Regionális és Intézményi Kutatásetikai Bizottságának (RKEB/IKEB) (újabb intézkedésig hatályos) áthidaló javaslata szerint történik, ellentmondások figyelhetőek meg a szabályzatokkal szemben. Diplomamunka kutatásom során a célkitűzéseimnek megfelelően kritikai elemzéssel vizsgáltam a Debreceni Egyetemen tanuló orvostanhallgatókra vonatkozó, hatályos adatvédelmi és adatkezelési szabályzatokat (beleértve a TDT Etikai engedélyekről és tudományos adatgyűjtésről című tájékoztatását), elvégeztem összehasonlító elemzésüket a Szegedi Tudományegyetem szabályzataival. Emellett a Google Űrlapok alkalmazás segítségével felmértem az orvostanhallgatók adatkezelési gyakorlatait és a jelenleg érvényben lévő szabályzati keretekkel kapcsolatos tapasztalatait. Összevetettem a szabályzati keretek szövegezését a mindennapos gyakorlati megvalósulással. A kiértékelésre, a leíró statisztika elkészítésére és az eredmények grafikus ábrázolására a Microsoft Excel programot alkalmaztam. A kérdőívet 39 hallgató töltötte ki. A kitöltő hallgatók 64,1%-a dolgozott humán adatokkal, míg 35,9%-uk nem kezelt vagy dolgozott fel emberekhez köthető információkat. A humán adatokkal dolgozó hallgatók 80%-a kezelt személyazonosításra alkalmas, személyes adatokat. Kilenc kitöltő gyűjtötte ki a kutatásához szükséges adatokat a medikai rendszerből. Három hallgató alkalmazta a papír alapú dokumentációt a munkája során. Két hallgató mind a medikai rendszert, mind a papír alapú dokumentációt feldolgozta, míg 6 hallgató a témavezetőjétől kapott adatbázist elemezte. Összességében a kitöltők közel 30%-a alkalmazta a medikai rendszert kutatásai során. Eredményeim rávilágítottak, hogy komoly adatvédelmi kérdéseket felvető módon a medikai rendszert alkalmazó kitöltők 55,6%-a a témavezetője felhasználói azonosítójával lépett be a rendszerbe, míg 44,4%-uk a hatályos áthidaló javaslat tájékoztatása ellenére saját felhasználói azonosítóval rendelkezett. A felmérés eredményeiből kiderült továbbá, hogy egyes hallgatók az informálódás számos módját kihasználták a kutatómunka elkezdése előtt, míg más hallgatók – vélhetően információ hiány miatt, saját hibájukon kívül – semmilyen, de legalábbis semmilyen hivatalos forrásból nem tájékozódtak a teendőikről. A két egyetem adatvédelmi szabályzatai a GDPR által támasztott elvárásoknak teljes mértékben megfelelően regulázzák a hallgatói kutatásokra vonatkozó adatvédelmi szabályokat. Mindazonáltal a Szegedi Tudományegyetem szabályzatában lefektetett lépések egyszerűbbek, könnyebben teljesíthetőek. Következtetésként levonható, hogy elemi szükség lenne a debreceni szabályzat harmonizálására az UDMED bevezetését követő változások alapján, fontos lenne a korlátozott felhasználói azonosító igénylés visszaállítása. Ez garantálná az adatbiztonságot a medikai rendszerek alkalmazása során. Emellett mind az engedélyeztetés menetén, mind a medikai rendszer hozzáférésén szükséges lenne egyszerűsíteni. Megoldást jelenthet az UDMED futtatása privát számítógépeken belső hálózaton, vagy kutatási számítógépek beszerzése a tanszékekre. A megfelelő oktatást az e-learning alkalmazásával lehetne biztosítani. A felület vizsgák lebonyolítására és tanúsítványok kiállítására is alkalmas. Az átfogó hallgatói tájékoztatást a TDT bevonásával lehetne megalapozni. A szemeszterek elején tartott tájékoztatók, körüzenetek, folyamatábrák és nyilvános TDK felelős listák mind előre mutatóak volnának. Diplomamunka kutatásom rávilágított a Debreceni Egyetemen folyó hallgatói kutatások esetleges hiányosságaira. A kapott eredményeket felhasználva a szabályzat harmonizálható.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A betahisztin hatóanyagú készítmények magyarorzági gyógyszerpiaci példájának bemutatásaPiros , Zsuzsanna; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarAz ideális helyzetben az orvosok mindig azt a terápiás lehetőséget választják, amely a legjobb eredményeket hozza a páciensek számára. De amikor felmerül egy originális gyógyszer generikus készítménnyel való helyettesítése a gyakorló orvosokban számos kérdés merülhet fel. Amikor egy originális gyógyszer szabadalmi védelme lejár, addigra már jelentős tudományos ismeret és orvosi tapasztalat halmozódik fel az adott hatóanyagcsoportról, ami lehetővé teszi az orvosok számára, hogy az információkra támaszkodva döntsenek a legmegfelelőbb kezelésről, még akkor is, ha a kezelési irányelvek csak általános ajánlásokat fogalmaznak meg. De a helyettesítő gyógyszerek választásakor nem csupán orvosszakmai, hanem gazdasági szempontokra is tekintettel kell lenni, mind a beteg, mind az egészségügyi rendszer oldaláról. Bár a szabadalmi védettség megszűnése és a gyógyszeripari vállalatok közötti versenyre való áttérés intenzív figyelmet kapott a tudományos közösségben, kevésbé ismert, hogy az egyes generikus piacok hogyan alakulnak hosszú távon. Diplomamunkám, és a hozzá kapcsolódó vizsgálatunk célja a generikus verseny hosszútávú hatásainak elméleti és gyakorlati áttekintése. Számos korábbi tanulmány szerint a generikus árverseny eszköz lehet a gyógyszerek hozzáférhetőségének javítására, és a gyógyszerkiadások mérséklésére is, mások vitatják ezeket a hatásokat, sőt a generikumok bevezetésének negatív, költségemelő hatása mellett érvelnek. Célkitűzésünk a betahisztin tartalmú generikus készítmények magyarországi gyógyszerpiacra lépésének elemzése, különös tekintettel a gyógyszerek hozzáférhetőségére. Ehhez betahisztin hatóanyagot tartalmazó, Magyarországon forgalomba hozatali engedélyezett, és forgalomba került gyógyszerek forgalmi adatait tekintettük át 2003-2023 közötti, húsz éves időszakban. Analízisünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Ártámogatási Főosztálya által közzétett gyógyszerforgalmi adatok felhasználásával végeztük. A gyógyszerforgalmi adatokon felül az egyes készítmények engedélyeztetésére, törzskönyvi törlésére, és termékhiányaira vonatkozó adatokat a NEAK gyógyszeradatbázisából nyertük. A vizsgált indikátorainak: betahisztin tartalmú készítmények forgalma terápiás napokban (DOT forgalom: days of treatment, terápiás napok száma) megadva, a éves összes fogyasztói ár, és az összes fizetett társadalombiztosítási támogatás (TB támogatás). Eredményeink szerint a generikumok piacralépésének eredményeként a gyógyszerek hozzáférhetősége javult. Az éves összes betahisztin hatóanyagforgalom nem változott jelentősen a vizsgált húsz év alatt. A fogyasztói oldal kiadásai, mind a betegek oldalán, mind az egészségügyi rendszer oldalán exponenciális csökkenő trendet mutattak a húsz éves vizsgált időszak alatt. A pénzügyi hozzáférés egyértelmű növekedése látható, a DOT forgalom tartós emelkedése nélkül. A DOT forgalom stabilitása arra utal, hogy a generikus verseny nem generál hamis keresletet. Hosszú távon azonban a versenypiaci tényezők korlátozzák a gyógyszer fizikai hozzáférhetőségét, ami a piacról való kivonulásokban jelentkezik. Az originális gyártó kivonulását követően mintegy tíz évvel a generikus gyártók kivonulása is megkezdődött, termékhiányt generálva, úgy, hogy a piacon nem jelent meg a betahisztin tartalmú készítmények helyettesítésére alkalmas innovatív készítmény ebben az indikációban. Összegzésként elmondható, hogy a generikus verseny több szempontból is ösztönzőleg hat a gyógyszerpiacokra, és a gyógyszergyártásra, különösen a gyógyszeripari innovációra. De hosszú távon egyéb ösztönzők is szükségesek a gyógyszerek fizikai hozzáférhetőségének biztosítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek változása hazánk konvergencia régióiban a COVID-19 járványt követőenDr. Ács, Pongrác; Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarJelen egészséggazdasági kutatás a fizikai inaktivitásnak köszönhető egészségügyi terhek számszerűsítésével foglalkozik a legfrissebb OEP/NEAK adatbázisok segítségével, a változások a megjelenítésével. A COVID-19 világjárványt követően először a hazai konvergencia régiókban számszerűsítve a fizikai inaktivitásnak köszönhető nemzetgazdasági terheket. A kutatás során a nemzetközileg PAR index segítségével modellszámítások törtétek a fizikai aktivitással bizonyítottan szoros kapcsolatban álló betegségtípusok és szövődményeik vonatkozásában, felhasználva a 2022-es NEAK és EUROBAROMETER szekunder adatbázisokat és 2018-as konvergencia régiók értékeit a változások nyomonkövetésére. Jelen kutatás során bizonyítást nyert, a konvergencia régiókban a fizikailag inaktív társadalom aránya tovább növekedett, illetve fizikai inaktivitással összefüggésben lévő betegségtípusok tekintetében a betegségterhek szintén emelkedtek éves szinten 28,5 Mrd forinttal. A PAR mutatószám alapján a betegségterhek 27%-a volt betudható a fizikai inaktivitásnak (72,2 Mrd forint), leginkább szív és érrendszeri betegségek, illetve a depresszió és szövődményeikben, feltételezhetően a COVID-19-es világjárvány befolyására. A modellszámítások alapján a konvergencia régiókban a fizikai inaktivitással szoros kapcsolatban lévő betegségteher és szövődményei esetében éves közel 6,9 Mrd forint nemzetgazdasági megtakarítás feltételezhető a fizikai inaktivitás 10%-kos csökkentésével. Eredményeink alapján, esetleges újabb pandémia alkalmával a fizikai aktivitás protektív hatásának közegészségügyi előnyöket biztosító, gyakorlati realizálása javasolt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Magyar Honvédség Egészségügyi Központban akkreditált vizsgáló laboratóriumok minőségirányítási rendszerének kialakítása, és annak kihívásaiVeress, Enikő; Dombrádi, Viktor; DE--Gazdaságtudományi KarA dolgozatom témája a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban akkreditált vizsgálólaboratóriumok akkreditációja, és a minőségirányítási rendszerek kialakítása és annak kihívásai a MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány alapján. A központi téma a minőségirányítási rendszerek kialakítása, valamint tapasztalatainak feldolgozása. Minőségirányítási megbízottként, és belső auditorként szerzett munkahelyi tapasztalataim indokolta az adott témát. Három vizsgálólaboratóriumnál már kialakított minőségirányítási rendszerek felülvizsgálata, működési tapasztalatait, és annak és feldolgozását érintette. Kutatási eszközöm, egy nyitott kérdésekkel alkotott kérdőív, a laboratóriumok vezetőinek interjújával, majd a kapott információk feldolgozása és kiértékelése, valamint az akkreditált laboratóriumok minőségirányítási rendszerének áttekintése, átvizsgálása, 5 évre visszamenőleg, melyben feldolgoztam a vezetőségi átvizsgálási jegyzőkönyveket, és azok megállapításit, melyek tartalmazzák az rendszer auditokkal kapcsolatos eltéréseket, eltérési jelentéseket is, így ezzel egy átfogó kép került kialakításra az adott laboratóriumokról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi szakdolgozók személyiség típusának vizsgálata a Karcagi Kátai Gábor KórházbanHorváthné Vass, Erzsébet; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarA kutatásomat a Karcagi Kátai Gábor Kórházban folytattam le „Az egészségügyi szakdolgozók személyiség típusának vizsgálata a Karcagi Kátai Gábor Kórházban” címmel. A vizsgálatomba az Intézmény fekvő-és, járóbeteg ellátás és a diagnosztika területén dolgozó egészségügyi szakdolgozókat vontam be. A célkitűzésemben szerepelt az egészségügyi szakdolgozók munkakörével, a munkatársakkal való viszonyuk elégedettségének, valamint a saját munkateljesítményük megítélésének elégedettségének megismerése, és a személyiség típusok feltárása. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy mind a három elégedettségi mutatóra (munkakör, munkatársi viszony és a munkateljesítmény) az 5 pontértékű skálán 4 és 5 közötti pontértéket adtak, átlagosan 4,33 a pontérték. A kutatásomban a kérdőívet kitöltők közül 8 féle személyiségtípust lehetett bekategorizálni, melyből az ellenőrök csoportja (ISFJ, ESFJ, ISTJ) 75 %-ban kiemelkedő. Nem mutatkozott szignifikáns összefüggés a személyiségtípus és a munkakörrel, munkahelyi kapcsolattal, és a munkateljesítményükkel való elégedettség között.