A dolgozat célja bemutatni, hogy a szabad versenyt korlátozó megállapodások, ún. kartellek, milyen módon jöhetnek létre, milyen hatásokkal járnak, és milyen módon szabályozza elsősorban a magyar jog a velük szembeni fellépés lehetőségét. A dolgozatban igyekeztem minél érzékletesebb példákkal szemléltetni, hogy a törvényi fogalmak általános jellegéből adódó tág „játékteret” a Gazdasági Versenyhivatal hogyan igyekszik joggyakorlatával, határozatain keresztül kitölteni. A dolgozat rámutat, hogy a versenyjogon kívül a magánjog és a büntetőjog is tartalmaz releváns jogszabályi rendelkezéseket a kartellek jogkövetkezményeit illetően. Mindezt a kartellek nyomán felmerülő problémák komplexitása indokolja. Ugyanakkor a kartell egy speciális fajtája, a vertikális kartell akár pozitív hatásokat is kifejthet az érintett piacon. Részben a vertikális kartellek egyre gyakoribb előfordulása, részben más jogpolitikai eszközök indokolták a korrekciós intézményrendszer kialakítását. Az ide sorolható kivétel, mentesülés és csoportmentesülés intézménye által a kartell mentesülhet a tilalom alól. A panasz vagy bejelentés, a rajtaütés és az engedékenységi politika kérdései is szorosan kapcsolódnak a GVH versenyfelügyeleti eljárásához. Ezek bemutatására kizárólag a kartellek tükrében kerül sor.