Napjainkban a világ egyik legnépszerűbb sportja egyértelműen a labdarúgás, amely emberek millióit köti össze. A győzelem érdekében a csapatok minden olyan lehetőséget próbálnak kiaknázni, amivel lépéselőnybe kerülhetnek a vetélytársakkal szemben. Egyik ilyen terület a technológia, amely rendkívül dinamikus fejlődése következtében a különféle sportágakba, így a labdarúgásba is jelentős változásokat eredményezett. Dolgozatom elsődleges célkitűzése az volt, hogy az elmúlt évek labdarúgó elitjéhez tartozó spanyol (LaLiga), illetve angol (Premier League) bajnokság csapatait összehasonlítsam, a csapatok bajnoki szerepléseinek tükrében az elmúlt öt évben, különböző csapatstatisztikákat vizsgálva. Az angol és a spanyol bajnokságban hasonlóan 20 csapat szerepel, ami azt jelenti, hogy egy csapat egy évadban 38 meccset játszik, mivel minden csapat megmérkőzik mindenkivel otthon, illetve idegenben is. Ez 380 meccset jelent egy évadban, ezeknek a meccseknek a csapatstatisztikai mutatói elérhetőek online felületen, dolgozatomban ezeket az indikátorokat töltöttem le a www.whoscored.com oldalról Excel táblázatban feldolgozva. Mielőtt a statisztikai elemzés elvégeztük, három csoportra osztottam a csapatokat helyezésük alapján, 1-7 helyezett az első csoport, 8-14 második csoport, illetve a harmadik csoport a 15-20-ik helyezett csapatokat tartalmazza, annak érdekében, hogy a csoportok közötti esetleges eltéréseket feltárjuk a vizsgált teljesítmény indikátorok mentén. A vizsgálatom folyamán több szignifikáns különbséget találtam a különböző teljesítmény indikátoroknál. A labdabirtoklásban véltem felfedezni a legnagyobb különbséget a két bajnokság első felében végző csapatok javára, itt 50% fölötti eredmény mutatkozott meg, míg a második és harmadik csoportban ez a mutató 50% alatt van. Hasonló nagy eltérés található a sikeres passzok számánál, itt is jóval elmaradnak a tabella végén szereplő csapatok az első harmadban szereplőkhöz képest.