javascript:void(null);Munkám során radioaktív nyomjelzéses technikával vizsgáltam a stroncium(II) ion és a cézium(I) ion megkötődését két természetes kőzetmintán. Kísérleteim célja az volt, hogy a fémionok és kőzetek kölcsönhatását leíró lineáris modell teljesülését vizsgáljam. A munkám első lépéseként meghatároztam a további mérések szempontjából optimális szorbenstömeg oldat arányt. A stroncium(II) ion esetén ez 50 mg szeorbens 20 ml oldattérfogat mellett. A cézium(I) ion esetén pedig 20 mg szorbens 20 ml oldathoz. A továbbiakban ezekkel a szorbenstömeg oldat aránnyal dolgoztam. Munkám következő lépéseként a fémion koncentráció változtatásával meghatároztam a természetes szorbensek felületi kötőhelyinek koncentrációját: Minta jele Felületi kötőhelyek koncentrációja (molg-1) stroncium cézium SG1 8,2×10-5±2,5×10-6 1,7×10-4±5,1×10-6 SG2 9,5×10-5±2,9×10-6 2,2×10-4±5,8×10-6 Munkám harmadik részében a fémionok megkötődésének kinetikáját vizsgáltam, csak radioaktív fémiont tartalmazó oldattal, hogy minél inkább megfeleljenek a körülmények aa lineáris modell alkalmazáshoz szükséges cfémion0 kritériumnak. A kinetikai görbék illesztéséből meghatározott egyensúlyi megkötődési arányokat a lineáris modell alkalmazásához használtam fel. Munkám utolsó részében a lineáris modell felhasználásával az egyensúlyi megkötődés arányokból megoszlási hányados értékeket illesztettem a természetes kőzetminták öt komponenséhez, amelyek értékei a következőek: Ásvány Az ásvány megoszlási hányadosa (g/mol) stronciummal céziummal Kvarc 0,25 0,09 Montmorillonit 5,5 13 Montmorillonit-Illit 3,8 2 Illit 1,15 0,15 Plagioklász 1,4 0,25