Egy áttelepítéssel létrehozott magyar földikutya (Nannospalax hungaricus) állomány aktivitásának vizsgálata a Martinka-legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNémeth, Attila
dc.contributor.authorKantár , Norbert
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2025-12-12T10:20:17Z
dc.date.available2025-12-12T10:20:17Z
dc.date.created2025
dc.description.abstractA földikutyák a földön élő rágcsálók talán egyik legrejtőzködőbb csoportja, melynek taxonómiai határai mellett az egyedek viselkedése és aktivitása kapcsán továbbra is felmerülnek kérdések. Vizsgálatukat tovább indokolja ritkaságuk és hazai fajaik endemizmusa. A saját vizsgálatom során egy természetvédelmi célból 2023-ban a Martinka-legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen létrehozott magyar földikutya állományt mértem fel hetente 2025 márciusa és szeptembere között. Célom a populáció állapotának felmérése mellett aktivitásuk és terjedésük nyomonkövetése volt és az, hogy meghatározzam milyen tényezők és hogyan hathatnak azokra. A terepi adatgyűjtést gyalogosan, sávos módszerrel végeztem. A túrásokat mobiltelefonon, az SW Maps szoftverrel rögzítettem. A gyűjtött adatokat Microsoft Excel szoftverben kezeltem, hasonlóan a Hortobágyi Nemzeti Parktól kapott telepítési- és a Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. honlapjáról feljegyzett időjárás adatokkal. A geoinformatikai adatokat, mint a túrások helye vagy az élőhely növénytársulás térképe, amit szintén a Hortobágyi Nemzeti Parktól kaptam, a QGIS nevű szoftvereben kezeltem. Statisztikai számításaimat Excelben, illetve az R-Studio nevű szoftverben végeztem. A földikutyák aktivitásában lévő kiugrások alapján úgy tűnik, hogy az eddig tél elejére tett egyszeri párzás valószínűleg tovább húzódik vagy később megismétlődik. Továbbá úgy tűnik, hogy az állatok preferenciát mutattak a különböző növénytársulások között, legnagyobb részben a nyílt homokpusztagyepeket használták, míg a száraz sztyeppréteket kevésbé. A vizsgált időjárási tényezők közül legnagyobb hatással a felméréseket megelőző napok minimum hőmérséklete volt az állatok aktivitására, ezt követte a maximum hőmérséklet, míg a csapadéknak úgy tűnik nem volt hatása. Az aktivitásból becsült egyedszám alapján, melynek majdnem fele valószínűleg fiatal állat, úgy tűnik, hogy az állomány egyelőre megtalálta a túlélés feltételeit az új élőhelyen, hiszen az egyedek szaporodnak és terjednek a területen. A vizsgálatom eredményei több érdekes konklúzió levonására is okot adnak, viszont indokolt lehet a jövőben hasonló felmérések keretein belül is megvizsgálni ezeket, hogy tisztább képet kapjunk a földikutyák viselkedéséről.
dc.description.courseTermészetvédelmi mérnök, Msc
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent51
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/399762
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectföldikutya
dc.subjectidőjárás
dc.subjectnövénytársulások
dc.subject.dspaceBiológiai tudományok
dc.subject.dspaceKörnyezettudományok
dc.titleEgy áttelepítéssel létrehozott magyar földikutya (Nannospalax hungaricus) állomány aktivitásának vizsgálata a Martinka-legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Diplomadolgozat_Kantár Norbert.pdf
Méret:
2.21 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)