A gazdasági jog statikáját az a viszonylag ritkán változó – de dinamikusan fejlődő jogág adja – melyet társasági jognak nevezünk. A társasági jog – melynek egyébként egy absztrahált fogalma nincsen – szabályozza a gazdasági élet bizonyos alanyainak alaki és anyagi jogát; sőt, esetenként szabályoz olyan kérdéseket is, melyek nem sorolhatóak be a jog területébe, kategóriájába . A gazdasági társaságok közül kiemelkedő fontosságúak a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok; hiszen a legtöbb magyarországi gazdasági társaság formája a korlátolt felelősségű társaság, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező gazdasági társaságok nagyobbrészt részvénytársaságok. De vajon ezen cégformák hogyan jelennek meg az Olasz Köztársaság polgári jogában? Mennyiben más Dél-Európa egyik vezető gazdasági hatalmának szabályozása a magyarországi joghoz képest? Hiszen a két ország gazdasága az európai térben összefonódik; számtalan olasz köztársaságbeli jogi személy tevékenykedik hazánkban fióktelepként vagy Magyarországon bejegyzett cégként, gondoljunk csak az ARISTON HUNGÁRIA Fűtéstechnikai Korlátolt Felelősségű Társaságra, a Ferrero Magyarország Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságra, a Generali Operations Service Platform s. r. l. Magyarországi Fióktelepére, a LEONARDO S. p. A. Magyarországi Fióktelepére, a Moncler Hungary Korlátolt Felelősségű Társaságra, a Pirelli Hungary Gumiabroncs Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságra vagy az UNICREDIT S. p. A. Magyarországi Fióktelepére.