Mi történik akkor, ha a törvény nem nyújt a jog alkalmazójának és alanyának teljesen egyértelmű kiindulási pontot? A polgári bíróság más hatóság határozatához kötöttségének témája elsősorban jogelméleti problémát képez, abból viszont egy igazán izgalmasat. Ez azzal magyarázható, hogy a dolgozatomban elemzett törvényi rendelkezések mentén megvalósuló kötöttség az anyagi, valamint eljárásjognak is egyes alap princípiumait hágja keresztbe. S bár az emlegetett rendelkezések látszólag igazán rövidek és egyszerűnek tűnnek, jelentőségük annál nagyobb. A polgári bíróságok kötöttségének ezen szignifikáns jogelméleti jelenlétének köszönhető az, hogy természetesen nem csak az elméleti síkon szül majd ez elemzendő és megoldandó problémákat, hanem a való élet bírósági eljárásaira is több kérdéskörben hatást gyakorol majd.