Jelen szakdolgozat az általános szerződési feltételek szerződéses integrációjának és tisztességtelenségi kontrolljának kérdéskörét vizsgálja, különös tekintettel a modern tömegszerződések által előidézett magánjogi és fogyasztóvédelmi kihívásokra. A dolgozat abból a felismerésből indul ki, hogy a klasszikus szerződéses autonómiára épülő modell a standardizált szerződéskötési gyakorlat térnyerésével egyre inkább formálissá válik, miközben a fogyasztók tényleges befolyása a szerződés tartalmára jelentősen csökken. Kutatásomhoz elsősorban dogmatikai elemzési módszert alkalmaztam és jogeseteket használtam fel a szabályozás gyakorlatának bemutatásához. A kutatás bemutatja az általános szerződési feltételek történeti fejlődését, fogalmi meghatározását és szerződéses integrációjának feltételeit. Részletes elemzés tárgyát képezi a tisztességtelenségi kontroll dogmatikája, különös tekintettel a jóhiszeműség és tisztesség követelményére, a jelentős egyenlőtlenség fogalmára és az egyértelműség követelményére. A dolgozat hangsúlyozza, hogy a tisztességtelenségi vizsgálat komplex, kontextusérzékeny értékelési folyamat, amely a szerződés egészének figyelembevételét igényli. Az egyéni igényérvényesítés mellett kiemelt figyelmet kapnak a kollektív jogérvényesítés eszközei, legfőképp a közérdekű kereset intézménye. Az egyéni jogérvényesítés korlátai miatt a fogyasztói érdekek hatékony védelme csak kollektív mechanizmusok útján biztosítható. A közérdekű kereset nemcsak reparatív, hanem preventív funkciót is betölt, elősegítve a jogsértő piaci gyakorlatok visszaszorítását. Kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy a szerződési szabadság és a fogyasztóvédelem közötti egyensúly csak akkor tartható fenn, ha a jogrendszer hatékony integrációs és kontrollmechanizmusokat működtet az általános szerződési feltételek alkalmazása kapcsán.