Másodlagos növényi metabolitok hatása cigája anyajuhok parazita csíraszámára és bárányaik súlygyarapodására

Abstract

Árutermelő kiskérődző telepeken az első és legfontosabb szempont a bárány előállítás, és annak legoptimálisabb, legjobban profitáló fejlettségében való értékesítése. A bárányokat 20-24 kg-os korában értékesítik a legmagasabb áron, melyek általánosságban ezt a testtömeget 5-6 hét alatt érik el. Kísérletemben elsősorban azt vizsgáltam, hogy a növények másodlagos anyagcseretermékei, a másodlagos növényi metabolitok (SPM), milyen hatást gyakorolnak a bárányok testtömeggyarapodására és az anyákban élősködő parazitákra. A kísérlet első lépéseiben Kaposmérőn egy cigája tartó telepen felállítottak egy kísérletet, melynek én is részese lehettem. A kísérlet a vemhes anyák csoportosításával kezdődött. A csoportok környezete azonos volt, takarmányozásuk csak a másodlagos növényi metabolitokat tartalmazó premixben tért el, amit az etetett takarmánykeverékhez kellet keverni. Az A csoport volt a kontroll, míg a B csoport a vizsgált csoport volt. Az A csoportban 10 anya vett részt és 14 bárány született, a B csoportban pedig 12 anya vett részt és 15 bárány született. Az anyák 5 hétig kapták a premixet. Mikor csoportosítva lettek bélsármintát vettünk tőlük a parazitás kísérlethez majd a vizsgálat végén is megismételtük ezt a folyamatot. A bélsármintákból megállapított peteszámok összehasonítása után szignifikáns különbség mutatkozott a 42. napon, ami azt jelenti, hogy a metabolitok antiparazitikus hatása igaznak bizonyult. A fő kísérlet ezután következett, ahol a bárányok súlygyarapodását vizsgáltam. A bárányok születéskor, 21. napon és a 42. napon egy hitelesített mérleggel voltak lemérve. A 42. napra szignifikáns eltérést mutatott a két csoport közötti különbség a vizsgált csoport javára, így bebizonyosodott, hogy az SPM-et tartalmazó premix hatása jelentős nem csak a paraziták csíraszámának csökkentésesben, de ezzel egyidőben az anyák tejtermelésének növelésében is. Ezek után ökonómiai vizsgálatokat végeztem, ahol kiszámoltam, – a bárányok súlygyarapodására – hogy a premix vásárlása és használata gazdaságilag profitot fog-e hozni a termelőnek. A premix ára körülbelül 13.000 Ft volt, ami a gazdaságnak körülbelül 57.000 Ft hasznot eredményezett. Összességében elmondható, hogy az SPM-et tartalmazó premix mind a báránynevelésre, mind a gazdaságosságra pozitív hatást gyakorolt. Mivel a paraziták csíraszámának csökkentésében is szignifikánsnak bizonyult a premix, ezért a kísérlet folytatásához azt javaslom, hogy ismételjük meg a kísérletet, de úgy, hogy a kontroll csoporton a kísérlet végén gyógyszeres féregtelenítést végzünk el, és utána vegyünk bélsármintát. Ezáltal olyan adatokat kapnánk, amelyeket össze tudnánk vetni a premix hatásával. Kutatásom eredményeit látva bizakodva tekintek-a felé, hogy a kemikáliákat a jövőben kiválthatják a természetes hatóanyag tartalmú készítmények.