A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás célja, hogy a megfelelő minőségű és mennyiségű termést úgy érjük el, hogy a környezetszennyezés minimális legyen. Ezen célok megvalósításában segíthet, az un. baktériumtrágyák alkalmazása. Vizsgálataink során célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja az NH4NO3 és egy nagy C/N arányú szerves anyag, a búzaszalma, valamint ezek kombinációja a napraforgó szárazanyag-felhalmozását, kálium-, kalcium- és cink-tartalmát. Célunk volt továbbá, hogy elemezzük, vajon a két különböző dózisban alkalmazott baktériumtrágya befolyásolja-e a búzaszalma bomlását, és ha igen, akkor ezáltal mennyiben módosulnak a talaj felvehető tápanyagai. Kísérletünket az Agrokémia és Talajtani Tanszék tenyészházában végeztük. A tenyészedény kísérletet Demecser környéki löszön kialakult lápos réti talajon állítottuk be 2009 ápr. 29.-én. Indikátornövényként egy kétszikű növényt, az NK NEOMA fajtájú napraforgót választottuk. A kísérletben NH4NO3, búzaszalma és NH4NO3+búzaszalma kezeléseket alkalmaztunk, melyeket Phylazonit MC biotrágya két különböző adagjával is kiegészítettünk. A kéttényezős kísérletet véletlen blokkelrendezésben kezelésenként 3 ismétlésben állítottuk be. A tenyészidő során háromszor vettünk mintát, a növény 6-7, 9-10 leveles fejlettségi állapotában és a tányérképződés kezdetén. Edényenként és mintaszedésenként megmértük a napraforgó száraztömegét, meghatároztuk a kálium-, kalcium- és cink-tartalmát. A statisztikailag igazolható eltérések kiszámításához varianciaanalízist alkalmaztam.