A dolgozat a non-verbális kommunikáció és az érzelmi intelligencia összefüggéseit hivatott vizsgálni egy kultúrközi összehasonlítása keretében. A megfelelő szakirodalmi áttekintés után, arra a feltételezésre alapozva lett kialakítva a vizsgálat, miszerint a non-verbális jelzések, azok közül is elsősorban a gesztikuláció, meghatározó szereppel bírhatnak mind a saját, mind pedig a mások érzelmeire való ráhangolódásban, illetve azok jobb megértésében. A hipotézisek ellenőrzése érdekében, két egymástól merően eltérő kultúra képviselői kerültek összehasonlításra. A kommunikációkutatás napjainkban egyre dinamikusabban fejlődik, ugyanakkor még mindig számos feltáratlan területe van, s ezek közé tartozik a non-verbális kommunikáció is. Az érzelmi intelligencia elengedhetetlen a sikeres társas kapcsolat kialakulásához, s így a kommunikációs folyamatok megértésében is. Jelen dolgozatban arra keresem a választ, hogy vajon a non-verbális kommunikációra való érzékenység alapja lehet-e az empátiának, s magasabb érzelmi intelligenciával párosulva előnyt jelenthet-e mind a saját, mind a mások érzelmeinek felismerésében.