A kutatásom témája a kultúra és maga az ifjúság, aki átveszi, megtanulja, fejleszti, újat alkot és továbbadja a kultúra által tanult értékeket. Ezért tartom fontosnak, hogy a témával foglalkozzak, mert folyamatos megújulást igényel a kultúra és annak közvetítése a napjainkban. Ennek céljaként az állami hivatalban tevékenykedők és döntéshozók által fejlődik a kultúra a folyamatos lehetőségteremtéssel. Célom, hogy olyan átfogó képet kapjak a kultúráról, szerepéről a társadalomban, s annak szűk intézményrendszeréről, mely mindennapjaink során körbe vesz. Fontos, hogy ismerjük a fogalomtárát, még ha az általános kultúra területét vagyok hivatott elemezni és vázolni, melyet összekapcsolok az ifjúsággal. Ez utóbbiak kapcsolatára és viszonyára vagyok kíváncsi, s olyan kérdésekre vállalkozok választ adni, mely kapcsolódik az ifjúság korosztály szerinti meghatározásához, a felnőtté váláshoz, a szabadidejük mennyiségi és minőségi jellemzőihez, valamint a szabadidő eltöltési szokásukhoz. Rávilágítok arra a szempontra, hogy az ifjúság jelentős többsége jóval kevesebbet látogatja a kultúra intézményeit kikapcsolódás és szórakozás szempontjából, mint a nyilvános szórakozóhelyeket, ahol táncos mulatság veszi körbe őket. Azt kérdeztem a 15 és 29 éves fiataloktól, hogy milyen kapcsolatban állnak a kultúrával, mennyire tartják fontosnak az egyes kulturális tevékenységeket, valamint mennyi szabadidővel rendelkeznek, s ezt milyen formában és szituációban képzelik el. Megvizsgáltam azt is, hogy a felsőoktatásban tanulmányaikat folytatók bulizási szokásaik mennyire fontosak a számukra, majd összevetettem a szellemi és fizikai munkát végzőkkel. Valamint rámutatok az ifjúság kulturális fogyasztására is. Mindezeket a kérdéseket kérdőív formájában tettem fel az egyéneknek, a gyors és egyszerűbb elemezhetősége miatt. A kérdéseimre mindössze 146 válasz érkezett, melyet egytől egyig fel tudtam használni a kutatásomhoz. Eredményként arra kaptam választ, hogy az ifjúság szabadideje mennyiségben növekvő tendenciát mutat, mégsem tudják szabadidejüket a kulturális fogyasztásuknak szentelni teljes mértékben. Elsősorban azért, mert sokkal fontosabbnak tartják a társas szabadidő eltöltést, másrészt, mert a kultúra egyet jelent számukra a művelődéssel, tehát a tanulásra asszociálnak.