Dolgozatom elkészítésének fő motiválója az volt, hogy bemutassam, milyen jogszabályi keretek között végzi munkáját jelenleg Magyarországon egy szakértő. A szakma írott szabályain túlmenően pedig milyen követelményeknek kell eleget tennie egy-egy kirendelés kapcsán, annak érdekében, hogy a hatóság számára olyan információkat szolgáltasson, amellyel hozzájárul az igazságszolgáltatás és emellett a jogszolgáltatás „gépezetének” működtetéséhez. Ezért alapelvi szintű elvárás a szakértővel kapcsolatban, hogy a szakágára vonatkozóan kiemelkedő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzen, meghaladva ezzel a jelenleg rendelkezésre álló tárgyi feltételeket, annak ellenére, hogy a tudomány és a technika folyamatos fejlődése és térhódítása figyelhető meg. Ennek hozadékaként nemcsak a büntetőjog kapcsán, hanem számos más jogterületen is hozzájárul az eredményeivel a minél szélesebb körben vett igazságszolgáltatáshoz. Összegzésként elmondható, hogy napjaink büntetőeljárása nehezen képzelhető el szakértők nélkül. Tevékenységük éppen ezért önálló tudományággá fejlődött. Ebből is következik, hogy a szakértői bizonyítás egyre növekszik, egyre több ügyben alkalmazzák, használják fel szaktudásukat. Véleményem szerint e tudományterületen tevékenykedők munkájának elősegítése érdekében szükség lenne minél szélesebb körben rendelkezésükre bocsájtani a szükséges tárgyi feltételeket. Ennek folyományaként pedig biztosítani számukra a folyamatos fejlődésüket elősegítendő képzéseket és továbbképzéseket