Diplomamunkám első részében a hangsúlyt a feketegazdaság fogalmi meghatározására helyezem, majd a megnyilvánulási területeit mutatom be részletesen, azután azokra az okokra próbálok rávilágítani, amelyek hozzájárulhattak a rejtett gazdaság kialakulásához, végül pedig a Magyarországon lévő helyzetet ismertetem. A második fejezet az Áfa körében elkövetett csalások bemutatását célozza. Itt kitérek a hazánkban legnagyobb számban megjelenő fiktív számlázásra, majd az Európai Unióra legnagyobb veszélyt jelentő körhintacsalásra, emellett pedig bemutatom a Közösségen belüli beszerzés és értékesítés kapcsán elkövetett csalási módszereket. Ez a fejezet kifejezetten érdekelt, hiszen itt ismertem meg a különféle, sokszor rendkívül bonyolult hálózatot alkotó Áfa csalásokat, és elgondolkodtató számomra, hogy az adócsalók milyen nagy gondot fordítanak arra, hogy megtervezzék, nem kis kockázatot vállalva, ezen láncolatokat, mintsem teljesítsék adófizetési kötelezettségüket. A harmadik fejezetben az előbb említett törvénytelen cselekedetek visszaszorítására irányuló NAV által végzett intézkedéseket részletezem, illetve a tagállamok közötti információáramlást és közös ellenőrzéseket. A hazánkban végzett intézkedések közül kitérek többek között az adóregisztrációs eljárásra, a kockázatelemzési eljárásra, a fokozott adóhatósági felügyeletre, vagyongyarapodási vizsgálatokra, a fiktív számlázás ellenőrzésére, valamint a 2013-tól bevezetésre került belföldi Áfa összesítő jelentésre és az online pénztárgépek szükségességére. Az utolsó fejezetben, a fordított adózást ismertetem, mint az Áfa csalások számának csökkentésére, hatékony, valamint eredményes ellenőrzésére, illetve a feketegazdaság visszaszorítására létrehozott módszert. Kitérek bevezetésének legfontosabb okaira, valamint a kockázatosnak ítélt szektorokban való megjelenésére. Majd a tagállamok fordított adózás bevezetésére való gyorsabb reagálást elősegítő rendszert, a Gyors Reagálási Mechanizmus részletezem végül pedig értékelem a fordított adózás rendszerét.