A hazai antibiotikum használat mintázatai és meghatározói: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatainak és kérdőíves felméréseknek integrált elemzése
Fájlok
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
A diplomamunka a magyarországi antibiotikum-használat mintázatait és meghatározóit vizsgálta, különös tekintettel a fogászati ellátásra, az antibiotikum-rezisztencia (AMR) globális fenyegetésének kontextusában. Az antibiotikumok túlzott és helytelen használata világszerte felgyorsítja a rezisztencia kialakulását, ami megnehezíti a fertőzések kezelését és jelentős társadalmi-gazdasági terhet jelent. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy feltárja a lakosság ismereteit, attitűdjeit és gyakorlatát, valamint elemezze a hazai gyógyszerforgalmi trendeket a 2018 és 2025 közötti időszakban. A vizsgálat módszertana két fő pillérre épült: a NEAK gyógyszerforgalmi adatainak (DOT forgalom) elemzésére, valamint egy 2 002 fős, országosan reprezentatív mintán végzett online kérdőíves felmérésre. A felmérés során validált mérőeszközöket, a KAP-kérdőívet (tudás, attitűd, gyakorlat) és a HLS19-Q12 egészségműveltségi kérdőívet alkalmaztuk. A NEAK adatok elemzése rávilágított, hogy az antibiotikum-fogyasztás a COVID-19 világjárvány idején (2020–2021) jelentősen visszaesett, azonban 2022-től kezdődően a tendencia helyreállt, és 2023–2024-re ismét elérte a járvány előtti, évi 30 millió körüli DOT forgalmi szintet. A hatóanyagok tekintetében megfigyelhető volt az amoxicillin és enzim-inhibitor kombinációk tartósan magas használata, miközben a fenoximetilpenicillin alkalmazása 2024-re szinte teljesen megszűnt. A kérdőíves felmérés eredményei szerint a magyar lakosság tudása meglehetősen hiányos: sok válaszadó tévesen úgy véli, hogy az antibiotikumok hatékonyak a vírusokkal szemben, és elvárja azok felírását egyszerű megfázás vagy influenza esetén. A résztvevők egészségértése közepes szintű. Az adatok azt mutatják, hogy az antibiotikum-használók átlagéletkora (43 év) alacsonyabb a teljes mintáénál, és körükben felülreprezentáltak a vidéki lakosok, valamint az egészségügyi dolgozók. A kutatás rávilágított arra, hogy bár a NEAK indikátorrendszere pénzügyi ösztönzőkkel már segíti a háziorvosok megfontoltabb felírási gyakorlatát, a fogászati ellátásban továbbra is szükség van egységes szakmai irányelvek kidolgozására és célzott lakossági edukációs kampányokra az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítása érdekében.