A közösségi média és a mesterséges intelligencia hatása a fiatal felnőttek körében zajló öndiagnosztizálásra, késői diagnosztizálásra

Abstract

A kutatás célja az öndiagnosztizálási hajlandóság és annak pszichológiai, valamint viselkedéses összefüggéseinek vizsgálata volt, különös tekintettel a közösségi média és a mesterséges intelligencia szerepére. A vizsgálatban 109 fő vett részt, akik kérdőíves módszerrel számoltak be ADHD tüneteikről, autisztikus vonásaikról, valamint médiahasználati szokásaikról. Az eredmények szerint a problémás közösségimédia-használat szignifikáns pozitív kapcsolatban állt az öndiagnosztizálási hajlandósággal, és a regressziós modellben is jelentős prediktornak bizonyult. Az öndiagnosztizálás szintén összefüggést mutatott a tüneti illeszkedés szubjektív megélésével és a szakemberhez fordulási szándékkal. Ezzel szemben sem az AI-használat gyakorisága, sem az AI-ba vetett bizalom nem mutatott szignifikáns kapcsolatot az öndiagnosztizálással. Az eredmények arra utalnak, hogy az öndiagnosztizálás hátterében elsősorban a közösségi médiában szerzett tapasztalatok és az önészlelt tünetek állnak, míg a mesterséges intelligencia szerepe jelenleg kevésbé meghatározó.