Bármilyen furcsának is tűnhet, de cseppet sem vagyunk reálisabban tájékoztatva a világban és az időben elfoglalt valódi helyzetünkről, mint a középkori ember. Ő nagyon keveset tudott meg a világról, de azt jobban megrágta. Mi befoghatatlanul sokat merítünk, de ezredrészét se rágjuk meg. A modern embernek ugyan cethal nagyságú szája van, mellyel befogja a napi hírözönt, de csak egy ebihal gyomra van hozzá, mellyel meg kell emésztenie. Hasonlítunk Salvador Dalí elefántjaihoz, melyek elvékonyodó, pipaszár lábaikkal imbolyogva közlekednek a világban: fel vagyunk fújódva ellenőrizetlen napi hírekkel, elméletekkel, ellenőrizetlen képsorokkal vagy rémhírekkel és a fix pont, ahol érintkezünk a földdel és támaszkodunk, a mi valós tapasztalataink az csak egy lópatányi felület.