Szakdolgozatomban egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község hét főállású egyéni gazdálkodójával készített interjúk elemzése során arra kerestem a választ, hogy milyen tőkeforrások megléte és hiánya által tudták elindítani agrárvállalkozásukat, milyen erőforrásokra támaszkodhatnak ma, amikorra már viszonylag kiépült a gazdaságuk. A mezőgazdasági magángazdaságokon belül a teljes munkaidős agrárgazdaságok egy szűk csoportot jelentenek. Az azokat irányító gazdák egy küzdelmes életre vállalkoztak: kizárólag a mezőgazdaságból próbálnak megélni, kiszolgáltatva magukat a piac és az időjárás viszontagságainak. Kíváncsi voltam, hogy mi motiválhatta őket, és miért vállalták ezt az életformát, amelyben örökös a küzdelem, a harc az ember és a természet erői között. A dolgozat első részében a Bourdieu-i és Coleman-i tőkefajták szerepét vizsgálom a vállalkozóvá válásban és fennmaradásban. Ezt követően bemutatom az önállósulást választók rendszerváltás utáni felméréseinek legfontosabb eredményeit, majd a főállású gazdák fő sajátosságait a magángazdálkodók társadalmi csoportján belül. Szakdolgozatom második felében saját kutatásom alapján elemeztem a gazdák tőkeforrásait önállósulások kezdetekor és az azóta eltelt időszakban. A vizsgált mezőgazdasági vállalkozók két típusa rajzolódott ki: az első csoportba tartozókra a kockázatkerülés, míg a második csoportba tartozókra az innováció jellemző. Végül ellenőriztem a megfogalmazott kutatási kérdéseimet, és összegeztem a vizsgálat eredményeit. A dolgozatomhoz mellékeltem az interjúvázlatot, interjúalanyaim listáját, valamint egy általam kiválasztott interjú teljes szövegét.